Ki az az imám, akinek segítségével Ferenc pápa párbeszédet teremt az iszlám világgal?

Ferenc pápa tekintélyes muszlim társakat keres a párbeszédhez, olyanokat, mint az egyiptomi et-Tajjeb, az al-Azhar főimámja. 1924-ben megszűnt a kalifátus, az iszlám világban azóta nehéz eligazodni. Az Egyház a II. vatikáni zsinat óta keresi a beszélgetőtársakat – Andrea Riccardi írását közöljük.

Ferenc pápa utazása az Egyesült Arab Emírségekbe felkeltette az emberek figyelmét és sokakat meglepett. Voltak olyanok, a Vatikán környezetében is, akik azt gondolták, hogy jobb lett volna Katarba is elmenni (közel van Iránhoz és szemben áll Szaud-Arábiával), vagy Ománba (segítette a Szentszéket, hogy megvédje a Jemenben élő szerzeteseket). A pápa azonban jól körvonalazott céllal indult útnak: tekintélyes muszlim társakat keres a párbeszédhez, olyanokat, mint az egyiptomi et-Tajjeb, a kairói al-Azhar szunnita központ főimámja, aki az abu-dzabi vallásközi találkozót szervezte. Ezen túl a pápa látogatása az Emírségekben kiállás az ott élő mintegy 900 ezer katolikus mellett, akik mind bevándorlók: láthatóvá teszi őket, mert a hétköznapi életben meg vannak fosztva ettől a láthatóságtól.

Valami történik a muszlim világban. A szélsőséges mozgalmaktól meggyötört szunnita világban et-Tajjeb alakja körül elindult egy rendeződési folyamat. 2010-ben nevezte ki az al-Azhar élére Mubarak elnök, aki élt azzal a politikai ellenőrzéssel, amelyet még Nasszer elnök vezetett be. A főimám ezt követően azon munkálkodott, hogy leendő utódját ne állami befolyásra nevezzék ki és megerősítse az intézmény nemzetközi tekintélyét. Az utóbbi években az al-Azhar kiemelkedő szerepet kapott a szunnita iszlám világban, amelynek 1924 óta, amióta Atatürk megszüntette a kalifátust, nem volt egy központja, nem volt egy vezető embere, miközben gombamódra szaporodnak az önjelölt vallási vezetők, mint Al Bagdadi „kalifa” és mások. Tajjeb a legnevesebb iszlám egyetem vezetőjeként tekintélynek örvend a muszlimok között, és közben az óvatos reformok útján vezeti őket. A külkapcsolatok terén párbeszédet folytat a nyugattal, a kereszténységgel. 2017-ben vendégül látta Ferenc pápát Kairóban, ezzel a személyes és spirituális párbeszéd útjára léptek.

Az al-Azhar et-Tajjeb stratégiájának egyik tartópillére. A másik a Muslim Council of Elders, amelyet 2014-ben alapított, és amelynek ő az elnöke, a világ számos iszlám méltóságát egybegyűjti. Ez az intézmény szervezi az Emirátusokban a Global Conference of Human Fraternity rendezvényt, amelyen a pápa is részt vett. Nemcsak keresztények és muszlimok működnek együtt, hanem zsidók (mint Skorka rabbi, a pápa barátja) és a keleti vallások vezetői is. Az ő jelenlétük túlmutat azon az elképzelésen, hogy a muszlimok kizárólag a monoteista vallásokat ismerik el. Az „Assisi szellemében”, a II. János Pál által 1986-ban összehívott találkozó mintájára megrendezett éves találkozókon való részvétel segített, hogy legalább egy kicsit átjárja az iszlám világot is a más vallások iránti nyitottság. Az emirátusokbeli találkozó lényegi pontja azonban a pápa és et-Tajjeb és az általa vezetett Idősek Muszlim Tanácsa (Muslim Council of Elders) közti találkozás.

Et-Tajjeb összetett személyiség. Izraellel szemben keményen foglal állást. Ugyanakkor határozottan szemben áll a Muszlim Testvériséggel is, ahogy ez látszott Morszi elnöksége idején, és ahogyan kiviláglik az al-Azhar által képviselt teológiai-politikai vonalból is. Ellenzi a terrorizmust, elment fejet hajtani a párizsi Bataclan színház ellen elkövetett merénylet áldozatai előtt. Az imámnak valójában nagyon különleges a háttere: misztikus hagyományokkal rendelkező szufi családból származik, amely Luxorban egy konfraternitást vezet. A szufi világ a maga népi vallásosságával gátat képez a radikalizmussal szemben. A pápa utazása Abu-Dzabiba és a főimámmal való találkozása megerősíti az imám „egyetemes” szerepét. Az Egyház a II. vatikáni zsinat óta keresi a kapcsolatot jelentős muszlim vezetőkkel, és nehezen talál rájuk. Tajjeb egy olyan vezető, akin keresztül a pápa egy (nem formális) párbeszédet akar folytatni az iszlámmal vagy annak egy részével. Mindez abba a képbe illeszkedik bele, hogy segítsék a Közel-Keleten a béke és az együttélés helyreállítását, olyannyira, hogy Ferenc pápa éppen az Arab-félszigeten hívott mindenkit arra, hogy „töröljük el a háború szó jóváhagyásának minden árnyalatát”.