Ferenc pápa: Ne
engedjünk a fáradtságból fakadó csüggedésnek!
A választott néphez hasonlóan a keresztények is
gyakran elfáradnak az úton, s erőt vesz rajtuk a reménytelenség. Ám ha
beleragadunk a kudarcokba, panaszkodunk, elégedetlenkedünk, akkor helyet adunk
az ördögnek – mondta Ferenc pápa április 9-én, a Szent Márta-házban bemutatott szentmise
homíliájában.
A Mózes próféta könyvéből vett olvasmány (Szám
21,4–9) az Egyiptomból való kivonulás idején tapasztalt nehézségekről szól.
Isten népe belefáradt a vándorlásba. A kezdeti lelkesedés és remény, melyet a
fogságból való kiszabadulás miatt éreztek, fokról fokra elapadt, ahogy a
tengerpartra, majd a pusztaságba értek, és elkezdtek zúgolódni Mózes ellen. A
fáradtság elveszi tőlünk a reményt – emelte ki a pápa. A fáradtság szelektívvé
tesz: csak a rossz dolgokat vesszük észre, és elfelejtjük mindazt a jót, amiben
részünk volt.
Amikor erőt vesz rajtunk a csüggedés, nem
bírjuk az utazást, a vándorlást, és a bálványokban, a zúgolódásban és sok
minden másban keresünk menedéket. Ez viselkedési minta számunkra. A fáradság
szelleme pedig odavezet, hogy mi, keresztények elégedetlenkedünk az életünk
miatt, hagyjuk, hogy belépjen az elégedetlenség szelleme. Semmi nem tetszik,
minden rosszul alakul… Maga Jézus beszélt nekünk erről, amikor az
elégedetlenség szelleméről szólt, és azt mondta, hogy olyanok vagyunk, mint a
játszó gyerekek.
Vannak keresztények, akik engednek a kudarcnak,
és nem veszik észre, hogy így teret engednek az ördög ténykedésének. Félnek a
vigasztalástól, a reménytől, az Úr simogatásától; úgy élnek, mint a
siratóasszonyok. Így él sok keresztény – mondta a Szentatya. – Panaszkodnak,
kritizálnak, zúgolódnak, elégedetlenkednek. „A nép belefáradt a vándorlásba.”
Mi, keresztények gyakran nem bírjuk a vándorlást, s ilyenkor inkább
ragaszkodunk a kudarchoz, vagyis az elkeseredéshez. A csüggedés azonban a kígyó
műve: az őskígyóé, a földi paradicsomból. Itt egy jelképpel találkozunk:
ugyanazzal a kígyóval, amelyik megkísértette Évát. Így mutatkozik meg a bennük
rejlő kígyó, amelyik a csüggedésben belülről emészti az embert.
Akiknek panaszkodással
telik az élete, azok inkább a kudarcot kedvelik, nem viselik el a reményt, nem
viselték el Jézus feltámadását. „Kedves testvérek! Ezt az egy mondatot
jegyezzük meg: »A nép belefáradt a vándorlásba.« A keresztények belefáradnak a
vándorlásba. A keresztények belefáradnak a reménybe. A keresztények nem bírják
a gyógyulást. Nem viselik el a vigasztalást. Inkább ragaszkodunk az
elégedetlenséghez, a fáradsághoz, a kudarchoz. Az Úr szabadítson meg minket
ettől a betegségtől!”– fohászkodott a reggeli szentmise homíliájában Ferenc
pápa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése