Évközi 18. hét hétfő
Isten
szabadítása egyetlen pillanat alatt ment végbe, amikor a keresztvíz lemosta
rólunk az áteredő bűn szennyét, mielőtt mi bármit is tettünk volna érte. De ez
a szabadítás csak új meg új megtérések során át teljesedhet ki bennünk, amikor
időről időre felidézzük, hogy Isten elszakította láncainkat, melyek súlya alatt
nyögtünk, megmentett veszélyes helyzetektől, végzetes kötődésektől. Ha viszont
távolodva a gyalázatos szolgaság házától kezd lanyhulni bennünk az Úr
vezetésére való ráhagyatkozni akarás, és a bűnökkel való következetes szakítás
helyett az időközben megszépült múltról ábrándozunk, ha az egykor oly keserű
rabságot most kezdjük édesnek érezni, s kezdünk visszavágyni oda, ahonnét
elmenekültünk, ugyanott tartunk, mint a pusztában vándorló, Szabadítója ellen
zúgolódó és lázadozó Izrael. Erről a múltat kozmetikázó, bűnös nosztalgiázásról
mondja Szent Péter apostol az ószövetségi Szentírást idézve: „Visszatért a
kutya hányadékához”, illetve: „A megfürdött disznó visszafeküdt a pocsolyába.”
Nem
az étrenddel van ugyanis baj, hanem az ízlésünkkel. Amíg meg nem ízleljük Isten
szeretetének hasonlíthatatlan édességét, addig folyton valami másra vágyunk, mint
amit éppen kapunk, s néhány falat után ízét veszti akár a legfinomabb ínyencség
is. Ahogy azonban egyre inkább lelki emberekké válunk, akiknek nem a hasuk az
istenük, hanem az élő Isten, úgy fedezzük fel magunkban azt az éhséget, amely a
gyomrunknál sokkal mélyebben jelentkezik, s melyet semmiféle múltban
megtapasztalt élmény nem csillapíthat, hanem egyedül a mindennap ugyanaz, mégis
egészen más Isten.
Urunk Jézus, Te már nem mannával táplálsz
bennünket, nem is a földi kenyeret szaporítod meg, hanem a mennyei Mannát és az
élet Kenyerét: önnön testedet, saját életedet osztogatod nekünk fogyhatatlanul.
Segíts kegyelmeddel arra törekednünk, hogy szívünk legmélyebb éhségével Hozzád
forduljunk, s így a legkietlenebb pusztaságban is megízlelhessük, amit a tejjel-mézzel
folyó Kánaánban, az Ígéret földjén, a mennyei örök életben készítesz nekünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése