CSONG HASZANG SZENT PÁL

CSONG HASZANG SZENT PÁL

vértanú

Kóreában 1836 előtt világi hívek terjesztették a keresztény hitet. Francia misszionáriusok ekkor léptek Kórea földjére.

Három nagy üldözés tört ki ellenük, 1839., 1846. és 1866-ban. 103-an szenvedtek ekkor vértanúságot: Kim Taegon András lelkes pap és lelkipásztor volt, Csong Haszang Pál pedig kiváló világi apostol. Legtöbben a többiek közül világi hívők voltak, férfiak és nők, házasok és fiatalok, idősek és gyermekek is.

Példájuk:

Világiak is hivatottak nagy feladatokra az Egyházban!

A szeretet seregszemléje – összefoglaló a Katolikus Társadalmi Napokról

Ünnepi megnyitóval kezdődött szeptember 16-án, és a Bolyki Brothers koncertjével zárult szeptember 17-én késő este a Katolikus Társadalmi Napok (Kattárs) a budapesti Március 15. téren. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia összefoglalóját adjuk közre a rendezvénysorozatról.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által létrehozott rendezvény idei mottója ez volt: „Jézus az irgalmasság arca. Társai vagyunk!” A Kattárs az irgalmasság rendkívüli szentéve jegyében Jézust mint a Katolikus Egyház szociális munkájának forrását állította az esemény középpontjába. A színes programot kerekasztal-beszélgetések, előadások, koncertek, játékok, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) kiállításmegnyitója és két jelentős konferencia alkotta, melyet idén közösségi sportprogramok is kiegészítettek.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia negyedik alkalommal rendezte meg nagy sikerrel a Kattársat, amelynek évről évre fő célja bemutatni minden érdeklődő számára az egyház társadalmi tanítását. Először 2013-ban Budapesten, majd 2014-ben Miskolcon, tavaly pedig Debrecenben zajlott a rendezvény. A kétnapos eseménynek idén újból Budapest adott otthont.

A rendezvény hivatalos megnyitóünnepségén az egybegyűlteket Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a rendezvény fővédnöke, Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár köszöntötte.

A megnyitó után A sport egyesít címmel a Speciális Olimpia Mozgalom fogyatékkal élő sportolói és katolikus iskolák diákjai részvételével integrált sportprogram kezdődött a téren. A résztvevőket Török Csaba, a Katolikus Iskolák Diáksport Szövetségének (KIDS) elnöke mellett Kállai Ildikó fitneszvilágbajnok és Várkonyi Attila, azaz Dj Dominique üdvözölte.

Ezt követően Böjte Csaba testvér Az irgalmasság iskolája című előadásában a Szentírást hozta közelebb a közönséghez – személyes, humorral fűszerezett példákon keresztül.

Párhuzamosan a sportprogrammal és Csaba testvér előadásával a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Auditorium Maximum előadótermében A misszió és az irgalmasság testi és lelki cselekedetei címmel zajlott konferencia. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket. A Kattárs részeként megrendezett tanácskozáson Erdő Péter bíboros az igazság, az igazságosság és az irgalmasság összefüggéseiről beszélt. A résztvevők meghallgathatták Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke előadását az egyház új missziójáról. Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferens püspöke a „minden kapcsolat záróköve az irgalom” gondolatot helyezte előadásának fókuszába, míg Barsi Balázs ferences szerzetes előadásában kiemelte, hogy Isten a világot a nem létezés sötétjéből hívta elő. Kunszabóné Pataki Anna az irgalom gyakorlati megvalósításáról osztotta meg gondolatait a részvevőkkel.

A konferencia után Veres András nyitotta meg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a KPSZTI által diákok számára kiírt pályázat legszebb alkotásaiból álló kiállítást és adta át a legjobbaknak járó díjakat. A tárlat szeptember 29-éig tekinthető meg a helyszínen. A gyerekkezek által készített művek példaértékűek, és képzőművészeti szempontból sem elhanyagolhatók.

Pénteken este Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét a belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban. A szertartás során közreműködött a Cantate vegyeskar és az Eucharist zenekar. A rendezvénysorozat nyitónapja szentségimádással ért véget, amelyet a Szociális Testvérek Társasága vezetett Székely János püspökkel és az Eucharist zenekar közreműködésével.

A szombati napon többek között a Kaláka együttes, a Nádizumzum, a NemAdomFel zenekar, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szimfónia Programjában részt vevő hátrányos helyzetű gyerekek zenekarának koncertje szórakoztatta a Kattárs résztvevőit a szabadtéren.

A piarista kápolnában eközben a Szent Márton-évi dráma- és műfordítási pályázatok legjobbjainak bemutatása és díjazása zajlott a KPSZTI szervezésében. A díjakat Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége adta át.

A nap folyamán két kerekasztal-beszélgetésre került sor Mit tehet az ember?, illetve Közel-Kelet és migráció címmel.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate bizottsága által meghirdetett Elvitt engem Jézushoz című esszépályázat győztese Hibszky Dávid, a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium 14 éves tanulója lett, a díjat Székely János püspök adta át.

Az este záróprogramja a Bolyki Brothers zenekar koncertje volt. A formáció Magyarország egyik legjelentősebb a cappella együttese, a testvérek több mint húsz éves közös múltra tekintenek vissza. A komolyzene, a pop, valamint a dzsesszvilág is számontartja és értékeli munkájukat.

Az Irgalmasság Szent Éve 293.

Levél a filadelfiai egyháznak

„A filadelfiai egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél Dávid kulcsa van, aki ha valamit kinyit, senki be nem zárja, s ha valamit bezár, senki ki nem nyitja: Ismerem tetteidet. Nézd, ajtót nyitottam előtted, senki nem tudja bezárni. Bár nincs sok erőd, mégis megtartottad tanításomat, és nem tagadtad meg nevemet. Nézd, hozok néhányat a sátán zsinagógájából, olyanokat, akik zsidónak mondják magukat, noha nem azok, hanem hazugok. Kényszerítem őket, hogy jöjjenek, boruljanak lábad elé, és tudják meg, hogy téged szerettelek. Mivel megtartottad a kitartásra vonatkozó tanításomat, én is megszabadítlak a megpróbáltatás órájától, amely az egész világot éri, hogy próbára tegye a föld lakóit. Hamarosan eljövök. Ragaszkodjál ahhoz, amid van, hogy senki el ne vegye koszorúdat. A győztest oszloppá teszem Istenem templomában, és többé nem kerül ki onnan. Ráírom Istenem nevét és Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, amely Istenemtől száll alá az égből, és az én új nevemet. Akink van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak” (Jel 3,7-13) Jézus nemcsak megdicséri Filadelfia püspökét azért, mert megtartotta Ura tanítását és Istent egyenes szóval megvallotta. Az Úr még egy nagyszerű alkalmat, hogy a fentebbi erényeket gyarapítsa: lába elé alázza a régi vallás követőit, hogy okuljanak: Jézus az Ábrahám áldását vonatkoztathatja rá. A másik dicséret különösen értékes számunkra: Konkrétan valami nagy megpróbáltatást említ az Úr, és a püspök oszlop-dísze lesz a learatott győzelem templomának. Mi nemcsak gratulálni szeretnénk ezért neki, hanem a most ránk törő óriási megpróbáltatás legyőzéséért köszönjük biztató példáját, amelyről János apostol így ír: „Elesett, elesett a nagy Babilon”(Jel 18,2)
Levél a laodiceai  egyháznak. A laodiceai egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz tanú, Isten teremtésének kezdete. Ismerem tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy. Bárcsak hideg volnál, vagy meleg! De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból. Azt mondod: Gazdag vagyok, dúsgazdag, nincs szükségem semmire. Nem látod, hogy nyomorult vagy, szánalomra méltó, szegény, vak és mezítelen? Azt tanácsolom neked: Végy tőlem tűzben kipróbált aranyat, hogy meggazdagodj; fehér ruhát, hogy felöltözz, s ne lássák szégyenletes meztelenséged; kenetet, hogy megkend szemedet és láss. Akiket szeretek, azokat korholom és fenyítem.  Buzdulj fel, és térj meg! Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem. A győztest magam mellé ültetem a trónra, ahogy én is győztem, és együtt ülök Atyámmal a trónon. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak” (22) Itt a Úr a közömbösökről szól. Talán sokakat meglep, hogy Jézus ezeket tartja az emberiség legszánalmasabb osztályának. Kicsit talán sajnáljuk is, hiszen nem ártanak senkinek: nem kell velük foglalkozni sem a rendőrségnek, sem a bíróságnak. Viszont nem ez az értékmérő Isten kezében. Éppen annyi gondot szán rájuk, mint azokra, akik rendesen dolgoznak, eteti, itatja, ruháztatja őket. Rájuk bízza azt, akinek a boldogságát neki kellene biztosítani. Ezért az ítélet: Te mihaszna, lusta szolga (Mt 25,26 4) „Ezek után láttam, hogy egyszer csak kapu nyílt az égen és az előbbi hang, amelyet olyannak hallottam, mintha harsona szólt volna hozzám, folytatta: Gyere fel ide, és megmutatok neked mindent, aminek ezek után történnie kell” (Jel 4,1-2)

 

Évközi 25. hét kedd

Évközi 25. hét kedd     
Péld 21,1-6. 10-13; Lk 8,19-21
„Az ember minden útja helyes a saját szemében, a szíveket mégis az Úr veti latra” 

A bölcsességi irodalom az Ószövetségben Salamon király uralkodása idején válik ismertté. Salamon éles eszű vezető volt, akit az Úr kedves gyermekének nevezett. Mint fiatalember ülhetett apja, Dávid király trónjára. Dávid több fiában is kereste utódját, míg végül utolsó feleségének második fiát bölcsessége miatt trónra emelte. A lázadó Absalomra nagyon illett a mai olvasmány elején olvasott bölcs mondás: „Az ember minden útja helyes a saját szemében, a szíveket mégis az Úr veti latra”.Ez a példabeszédek gyűjteménye című könyv mindig nagy becsben állt az egész nép szemében, mert valóban bölcs, tehát célravezető megállapításokat tár olvasói elé. Megérződik rajtuk a kegyelem ihletése. Könnyen megjegyezhetők voltak, és az egyszerű emberek is megértették isteni üzenetét. Nézzünk meg még egy-két megállapítást ilyen szemmel a mai olvasmányból. „A szemek fennhéjázása szívbeli felfuvalkodás, a gonoszok szövétneke a bűn”. (4) Jól illusztrálja ezt a mondást Absalom felkészülése apja elleni lázadásra. A királyi palota bejárata előtt tartózkodott Absalom négy éven át. Mindenkivel elbeszélgetett, megnyerte bizalmukat, és minden panasz fölé a saját bűnét tette irányadó lámpássá, hogy amikor elérkezik a kellő pillanat, csak üzenni kelljen a fellázított embereknek, azok készségesen futottak a lázító királyfi táborába. (2Sám 15,1-7) „A szorgalmas igyekezet mindig gyarapodásra vezet, de mindaz, aki lusta, folyton szegénységben lesz” (Péld 21,5) Dávid nyolcadik fia volt Izájnak. Az elsőszülött, Eliáb (Istenem-atyám) apjuk vagyonának a felét egyedül fogja örökölni, a többi hét a másik felén osztozik. Ezért Dávid, a legkisebb, szorgalmasan őrizte apja nyáját a réten, megvédte a vadállatoktól: oroszlántól és medvétől is visszaszerezte, még a szájukból is kivette az elrabolt bárányt. Unalmában nemcsak furulyált, hanem parittyával köveket hajigált célba. Ezeken túl szorgalmasan gyakorolt a hárfán is. Ezt a szorgalmat és bátorságot naponta növelte. Amikor Isten Saul királyt nagy bűne miatt elvetette, Sámuel próféta az Úr parancsára elment Betlehembe Izájhoz. A hét legény-fiút is megnézte, de Istennek nem kellettek. Haza kellett hívni a rétről Dávidot. Őt kellet királlyá kenni, hogy majd Saul halála után ura legyen Izraelnek. De már felkenten bátyjainak ennivalót vitt a harctérre. Ott éppen seregük előtt gúnyolódott a két méteres filiszteus harcos, akivel senki, nem mert kiállni párviadalra.  Dávid kiállt. Elég messziről parittyával kavicsot dobott a filiszteus homlokába, majd amint elesett, az ő kardjával levágta fejét. Így egyszerre nemzeti hős lett. A király maga mellé vette, kis szakaszával zavarta a filiszteusok csapatait. Amikor pedig a király búsongott, hárfajátékkal vidította őt. Saul halála után pedig ő lett a király. (2Sám 16,1-17,58) Hazánk megmentésének is a szorgalmas önképzés, iskolába járás és a komoly munka az egyetlen módja Isten akarata szerint.

ANTIOCHNIAI SZENT DORIMEDON

Szent Trofim, Szabbát és Dorimedon 

vértanúk.

A pisidiai Antiochiáhan, a város lakosai e napon nagy ünnepséget rendeztek a pogány Apolló isten tiszteletére. Áldozatokat mutatták be neki, nagy vigasság járt a nyomában és nagy ünneplés. Ekkor érkezett a városba két ismeretlen vándor: a keresztény Trofim és Szabbatiosz. Mivel a helybeliek látták, hogy nem törődnek istenükkel, elfogták és megkötözve a bíró elé vitték őket. Először Trofimot kérdezte kérdezte ki a bíró. Kereszténynek vallotta magát és nem volt hajlandó hitét megtagadni. A bíró parancsára ruháitól megfosztották, a földön kifeszítették és ütlegelték. Kiomló vérétől piros lett a föld. A verés után börtönbe zárták. A bíró Szabbatioszt is kikérdezte. Ő is állhatatosan kereszténynek vallotta magát. A bíró azzal büntette hitvallásáért, hogy fára függesztették és vassal szaggatták testét. A kínzás után levették a fáról, eközben lelkét visszaadta Istennek.

A bíró újra Trofimot vette elő. Mivel látta, hogy hitében állhatatos, elküldte Szinad városába Dénes kínzóhoz. Lábait hegyes szögekkel kivert vas cipőkbe helyezte, és gyalog kellett neki a lovon ülő katonák mellett menni a kijelölt cél felé. Minden egyes lépésnél új fájdalmat okoztak a cipőkben levő hegyes szegek. Az út három napig tartott. Dénes kínzó, Szinadában. új kínzások alá vetette. Hogy kínjai nagyobbak legyenek, sebeibe ecetet és sót öntöttek, utána, börtönbe zárták.

Élt akkor Szinadé városában egy titkos keresztény szenátor Dorimedon. Gyakran meglátogatta Trofimot a börtönben és gondoskodott róla. Egy napon a városban a pogány Kasztor és Pollux istenek tiszteletére nagy ünnepet rendeztek. Dénes elöljáró, mivel nem látta az ünneplők között Dorimedont, erőszakkal elővezettette, de nem bántotta, csak őrségre bízta. Dénes a kínzó hiába próbálta hittagadásra bírni. Nem volt eredménye. Ruháitól megfosztva verést, fára függesztést szenvedett. Végül Trofimot és Dorimedont arra ítélte, hogy a cirkuszban vessék vadállatok elé. A rájuk küldött vadállatok szelíden viselkedtek velük szemben. Ezután mindketten lefejezéssel végezték be életüket 276-ban.

 

A tábori lelkész is a békét védi – a tábori püspökség XXII. Nemzeti Katonai Zarándoklata

Huszonkettedik alkalommal rendezett Nemzeti Katonai Zarándoklatot a katolikus tábori püspökség szeptember 17-én, szombaton Budapesten.

A Magyar Honvédségben szolgálatot teljesítő katonák, kormánytisztviselők, közalkalmazottak és családtagjaik, valamint a nyugállományú katonák és családtagjaik számára Bíró László katonai ordinárius mutatott be szentmisét  a máriaremetei Kisboldogasszony-kegytemplomban.

A zarándoklaton és a szentmisén több mint százan vettek részt, voltak, akik gyalogmenetet teljesítve érkeztek a zarándoklatra. A Budaörsi úton található Petőfi-laktanyától induló tizenhat kilométeres meneten nemcsak hivatásos és tartalékos katonák, valamint családtagjaik, hanem a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium tanárai és növendékei is részt vettek.

Jelen volt Simicskó István honvédelmi miniszter, Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója és Kun Szabó István vezérőrnagy, miniszteri biztos is. A mise zenei szolgálatát idén is a veszprémi Légierő Zenekar látta el, Katona János alezredes, karnagy vezetésével.

A szentmisén Bíró László elmondta: a Nemzeti Katonai Zarándoklat Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepéhez kötődik. „A mai napon imádkozzunk azokért, akik a missziókban szolgálnak, akik a határon őrködnek, akik vigyáznak bennünket, vigyázzák a békénket” – fogalmazott.

A tábori püspök homíliájában arról beszélt, hogy Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe mellett az idei zarándoklat köthető a Szent Márton-évhez is. „Szent Márton a széteső értékek Európájában az igaz értékek felfedezője és továbbadója volt” – emelte ki, hozzátéve: az emlékév alkalmából az idei zarándoklaton részt vettek a szombathelyi és a komáromi római kori hagyományőrző egyesületek tagjai.

Bíró László hangsúlyozta azt is, hogy a mai európai helyzetben keveset beszélnek arról, mik azok az értékek, amelyek a kontinens jövőjét hordozzák. „Amikor értékmegőrzésről beszélünk, akkor szükséges beszélni arról az embertípusról, amelyik tiszteli az embert a fogantatás pillanatától a halál pillanatáig” – mondta.

A szentmise után adták át a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett elismeréseket. Az első alkalommal a 2014-es Nemzeti Katonai Zarándoklaton kiosztott kitüntetéssel azoknak a katonáknak, kormánytisztviselőknek, közalkalmazottaknak a munkáját ismerik el, akik segítik a tábori lelkészek tevékenységét, vagy pedig valamilyen módon támogatják a tábori püspökséget.

2016-ban a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett arany érdemérem elismerést Simicskó István honvédelmi miniszter vehette át Bíró László katolikus tábori püspöktől. Ezüst érdemérmet kapott Kun Szabó István vezérőrnagy, miniszteri biztos; Náday Gyula nyugállományú alezredes és Jagadics Péter nyugállományú alezredes. Bronz érdemérmet Csurgó Attila ezredes, Kiss Róbert ezredes és Köpöczi József önkéntes műveleti tartalékos ezredes vehetett át. Ezüst emlékérmet Esterházy László máriaremetei plébános és Hennel Sándor őrnagy kapott. A bronz emlékérmet Kiss Vilmos helvéciai plébánosnak, Farkas Róbert főtörzszászlósnak és Gajó Péter törzszászlósnak nyújtotta át a tábori püspök. Oklevelet Kapás Agáta hadnagy, Lovász Balázs hadnagy és Szecsődi Tamás Tibor hadnagy; míg emléklapot Soós Lajos törzszászlós, illetve Bukovinszkiné Apáti-Nagy Éva őrmester kapott.

A XXII. Nemzeti Katonai Zarándoklat végén Bíró László a Honvédelem.hu érdeklődésére elmondta: a mostani rendezvénnyel azt is ki akarták emelni, hogy a tábori lelkészi szolgálat „nem izolálódhat el a többi alakulattól”. Nem egy vákuumban működő szervezete a Magyar Honvédségnek, hanem szerves része annak. „A tábori lelkész éppen úgy a békét védi, mint ahogy a rá bízott katonák is a békéért élnek” – hangsúlyozta a katolikus tábori püspök.

 

Az Irgalmasság Szent Éve 292.

Levél a tiatírai egyháznak

 „A tiatírai egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja az Isten Fia, akinek szeme mint a lobogó tűz, és lába mint a sárgaréz: Tudok tetteidről, szeretetedről,hitedről, szolgálataidról és állhatatosságodról, arról, hogy most több cselekedeted van mint azelőtt. De van ellened egy kifogásom: eltűröd, hogy Jezabel asszony, aki prófétának mondja magát, tanításaival arra csábítsa szolgáimat, hogy erkölcstelenkedjenek, és egyenek a bálványoknak bemutatott áldozatok húsából. Adtam neki időt, hogy megtérjen, de nem akar megtérni paráznaságából. Ágynak döntöm, akik meg házasságot törnek vele, azokat nagy nyomorúságba, hacsak meg nem térnek cselekedeteikből. Gyermekeit halálra adom, hadd tudja meg minden egyház, hogy én vagyok, aki a veséket és szíveket vizsgálja, és megfizetek mindenkinek, kinek-kinek a tettei szerint. Nektek meg, többi tiatíraiak, akik nem követitek ezt a tanítást, és akik – hogy úgy mondjam – nem ismeritek a sátán mélységeit, ezt üzenem: nem rakok rátok más terhet. De amitek van, ahhoz ragaszkodjatok, amíg eljövök.  A győztesnek, aki mindvégig kitart tetteimben, hatalmat adok a népek fölött. Vaspálcával fogja kormányozni, és mint a cserépedényeket, összetöri őket. Ezt a hatalmat atyámtól kaptam. És neki adom a hajnalcsillagot. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak” (Jel 2,18-29) Ez a parancs szinte a mai napig úgy szerepel a köztudatban, mint a kemény parancs. Az emberiség történetét végig kíséri. Az Ószövetségben is állandó téma a Tízparancs hatodik parancsa. Az értelme mindig azonos: véd valami nagyon fontos elvet, amit az emberek nehezen értenek meg, pedig Jézus a mennyből is ezt üzeni: „Ezt a hatalmat Atyámtól kaptam” Igen, az Atya az emberi történelem hajnalán tudomására hozza mindenkinek, férfiaknak és nőnknek egyaránt, hogy ezen a parancson sok függ: az emberi boldogság. A paradicsomkert az egyik igen fontos adomány, amit az Atya a teremtést megelőzően megállapít: addig nem teremtem meg az embert, a teremtésem főcélját, amíg nem biztosítom neki a létfeltételeket: a levegőt, a vizet és az ennivalót, és mindenek előtt a szilárd földet, amelyen járni, lakni, élni tud. Ez évmilliókat igényel, de Isten kivárja. Amikor mindent készen átad az első embernek, Ádámnak, a másik fő célt is megmondja: „Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő ”(Ter 2,18) Ez a családalapítás alfája és ómegája. A boldogságé. Kemény? A föld is kemény, annak is kell maradia. Aki ezt nem érti meg, tönkreteszi a saját és más ember boldogságát.
Levél a szárdeszi egyháznak. „A szárdeszi egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja az, akié az Isten hét lelke és a hét csillag: Tudok  tetteidről. Tudom, hogy élőnek neveznek, de halott vagy. Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket is, akik halálukon vannak. Tetteidet nem találom Istenem előtt teljeseknek. Emlékezzél, hogyan kaptad és hallottad; tarts ki mellette és térj meg! Ha nem vigyázol, úgy érkezem, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában leplek meg! De vannak néhányan Szárdeszben, akik nem szennyezték be ruhájukat: ezek fehér ruhában fognak járni velem, mert méltók rá. A győztest fehér ruhába öltöztetik. Nevét nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem megvallom majd Atyám és angyalai előtt. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak” (Jel 3,1-6) Az Isten előtt akkor teljes az emberi tett, ha a célja az igazság és a szeretet. Ennek értéke van Isten előtt. Nagy értéktelenség a tetteknél, ha önzésből fakadnak. Amit az ember önzésből tesz, az nem kap érte mennyei kincset, nem növeli a mennyei boldogságot.