Szüzek szent Szüze, könyörögj érettünk!
Szűznek nevezzük azokat a férfiakat és nőket, akik az életfakasztáshoz fűzött testi és lelki örömöket nem élvezik. Teszik ezt kizárólag azért, mert Istennek és embertestvéreiknek a szolgálatát más módon, több szabadsággal és lemondással akarják teljesíteni. A szüzesség a zsidóknál csak a házasság előtt volt igazán érték. Gondoljunk Jefte leányára. Az apa Isten választottja volt, hogy mentse meg népét az ammoniták sanyargatásaitól. Ő megfogadta, ha győzelemmel tér vissza, családja első tagját, akivel találkozik, elégő áldozatul teszi Isten oltárára. A lánya sietett eléje, hogy köszöntse győzelme örömében. Apja rettenetesen elszomorodott, de felfedte egyetlen gyermekének fogadalmát. A lány boldogtalan lett,de apja –egyébként teljesen hibás- fogadalmát helybenhagyta. „Csak azt az egyet tedd meg nekem, amit kérek: engedj el engem, hadd menjek két hónapra a hegyekbe, s hadd sírjak szüzességemen barátnőimmel”. (Bír 11,37) Számára a szüzesség megőrzése azért volt érték, hogy jövendő férjének csorbítatlanul adja át önmagát a házasságban. Ez egyébként ma is a legszebb ajándék mindkét jegyes részéről a házasság megkötésekor. A rómaiak legfeslettebb életvitelük idején is őszinte tisztelettel adóztak annak a néhány lánynak, akik Vesta bálványuk tiszteletére teljes és örök szüzességet fogadtak. Ha egy halálra ítéltet a kivégzőhelyre kísértek, és útközben találkoztak Vesta-szűzzel, a kivégzés elmaradt. De ha Vesta-szűz elvesztette szüzességét, kíméletlenül állig földbe ásták. Így kellett meghalnia. Mária a hagyomány szerint szüzességet fogadott, hogy teljesen Istennek szentelje életét. Mivel azonban nem született fiútestvére, aki a család vagyonát örökölhette volna, ő lett az örökös. Ez a szigorú birtoktörvény szerint arra kötelezte, hogy nemzetségbeli legényhez menjen férjhez, így a birtokuk megmaradhatott a nemzetség kezében. Mária engedelmes volt, megtörtént a kézfogó. Ő Istenre bízta az ügyét, aki elfogadta az ő szüzességi fogadalmát, de aki a birtoktörvényt is előírta. Mária menyasszonyként kapta az istenanyaság nagy kegyelmét. Az Úr zseniálisan rendezte Fia jövőjét: a Szentlélek Mária szüzességének sérelme nélkül alkotta meg a kis Jézus testét. Szűzen is szülte, és szűz maradt egész életében is. Viszont nem érte súlyos megvetés az emberek részéről, mint ahogy történt volna, ha családon kívül szüli meg Isten megtestesült Fiát. Mária senkinek nem magyarázkodott, vőlegényének, Szent Józsefnek sem. Őt angyal világosította fel álmában, és szólította fel: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogantatott, a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ő szabadítja meg népét bűneitől”. (Mt 1,20-21) Mária szüzességét a szülés előtt és alatt a legősibb apostoli szövegből, a Hiszek egy imádságból is tudjuk: „Született Szűz Máriától”. Örökös szüzességét folyamatosan vallja az Egyház. Akadtak azonban olyan vélemények keresztény közösségekben is, nemcsak durva hitetleneknél, akik minden áron bizonyítani szeretnék, hogy Máriának voltak Jézuson kívül is gyermekei. Az evangéliumokban többször is szerepel ez a kifejezés: Jézus testvérei. Ha lettek volna Jézusnak féltestvérei, nem kellett volna a haldokló Úrnak idegenre, tanítványra bíznia legdrágább kincsét, az Édesanyját. (vö. Jn 19,216-27) Az pedig nem érv, hogy akárkinek a fordításában testvér szerepel. A héber nyelvben ismeretlen fogalom a mi gazdag, gyönyörű magyar nyelvünk pontos rokonság-megjelölése: testvér. Édes-, fél-, mostoha-testvér; első-, második-unokatestvér. A nyelvtanár egyest ad annak a tanulónak, aki minden idegen szónál a szótárban első helyen található jelentést írja a szövegbe. A Máté-szöveg is jelenthet nehézséget: „Nem ismerte meg őt, amíg az meg nem szülte a fiút”.(Mt 1,25) nem azt írta Máté, hogy utána igen. A zsidók nem úgy gondolkodnak és írnak, mint mi, nyugati népek. Szüzek szent Szüze: a legtisztább szűz minden szüzek között. Imádkozzál ifjainkért, hogy tisztán nőjenek, és teljesítsék Isten rájuk vonatkozó akaratát.
Szűznek nevezzük azokat a férfiakat és nőket, akik az életfakasztáshoz fűzött testi és lelki örömöket nem élvezik. Teszik ezt kizárólag azért, mert Istennek és embertestvéreiknek a szolgálatát más módon, több szabadsággal és lemondással akarják teljesíteni. A szüzesség a zsidóknál csak a házasság előtt volt igazán érték. Gondoljunk Jefte leányára. Az apa Isten választottja volt, hogy mentse meg népét az ammoniták sanyargatásaitól. Ő megfogadta, ha győzelemmel tér vissza, családja első tagját, akivel találkozik, elégő áldozatul teszi Isten oltárára. A lánya sietett eléje, hogy köszöntse győzelme örömében. Apja rettenetesen elszomorodott, de felfedte egyetlen gyermekének fogadalmát. A lány boldogtalan lett,de apja –egyébként teljesen hibás- fogadalmát helybenhagyta. „Csak azt az egyet tedd meg nekem, amit kérek: engedj el engem, hadd menjek két hónapra a hegyekbe, s hadd sírjak szüzességemen barátnőimmel”. (Bír 11,37) Számára a szüzesség megőrzése azért volt érték, hogy jövendő férjének csorbítatlanul adja át önmagát a házasságban. Ez egyébként ma is a legszebb ajándék mindkét jegyes részéről a házasság megkötésekor. A rómaiak legfeslettebb életvitelük idején is őszinte tisztelettel adóztak annak a néhány lánynak, akik Vesta bálványuk tiszteletére teljes és örök szüzességet fogadtak. Ha egy halálra ítéltet a kivégzőhelyre kísértek, és útközben találkoztak Vesta-szűzzel, a kivégzés elmaradt. De ha Vesta-szűz elvesztette szüzességét, kíméletlenül állig földbe ásták. Így kellett meghalnia. Mária a hagyomány szerint szüzességet fogadott, hogy teljesen Istennek szentelje életét. Mivel azonban nem született fiútestvére, aki a család vagyonát örökölhette volna, ő lett az örökös. Ez a szigorú birtoktörvény szerint arra kötelezte, hogy nemzetségbeli legényhez menjen férjhez, így a birtokuk megmaradhatott a nemzetség kezében. Mária engedelmes volt, megtörtént a kézfogó. Ő Istenre bízta az ügyét, aki elfogadta az ő szüzességi fogadalmát, de aki a birtoktörvényt is előírta. Mária menyasszonyként kapta az istenanyaság nagy kegyelmét. Az Úr zseniálisan rendezte Fia jövőjét: a Szentlélek Mária szüzességének sérelme nélkül alkotta meg a kis Jézus testét. Szűzen is szülte, és szűz maradt egész életében is. Viszont nem érte súlyos megvetés az emberek részéről, mint ahogy történt volna, ha családon kívül szüli meg Isten megtestesült Fiát. Mária senkinek nem magyarázkodott, vőlegényének, Szent Józsefnek sem. Őt angyal világosította fel álmában, és szólította fel: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogantatott, a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ő szabadítja meg népét bűneitől”. (Mt 1,20-21) Mária szüzességét a szülés előtt és alatt a legősibb apostoli szövegből, a Hiszek egy imádságból is tudjuk: „Született Szűz Máriától”. Örökös szüzességét folyamatosan vallja az Egyház. Akadtak azonban olyan vélemények keresztény közösségekben is, nemcsak durva hitetleneknél, akik minden áron bizonyítani szeretnék, hogy Máriának voltak Jézuson kívül is gyermekei. Az evangéliumokban többször is szerepel ez a kifejezés: Jézus testvérei. Ha lettek volna Jézusnak féltestvérei, nem kellett volna a haldokló Úrnak idegenre, tanítványra bíznia legdrágább kincsét, az Édesanyját. (vö. Jn 19,216-27) Az pedig nem érv, hogy akárkinek a fordításában testvér szerepel. A héber nyelvben ismeretlen fogalom a mi gazdag, gyönyörű magyar nyelvünk pontos rokonság-megjelölése: testvér. Édes-, fél-, mostoha-testvér; első-, második-unokatestvér. A nyelvtanár egyest ad annak a tanulónak, aki minden idegen szónál a szótárban első helyen található jelentést írja a szövegbe. A Máté-szöveg is jelenthet nehézséget: „Nem ismerte meg őt, amíg az meg nem szülte a fiút”.(Mt 1,25) nem azt írta Máté, hogy utána igen. A zsidók nem úgy gondolkodnak és írnak, mint mi, nyugati népek. Szüzek szent Szüze: a legtisztább szűz minden szüzek között. Imádkozzál ifjainkért, hogy tisztán nőjenek, és teljesítsék Isten rájuk vonatkozó akaratát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése