Húsvét 5. hete Hétfő

Húsvét 5. hete Hétfő
ApCsel 14,5-18; Jn 14,21-26
„Aki parancsaimat ismeri és megtartja, az szeret engem”

Akit szeretünk, annak igyekszünk a kedvében járni. A szolga, akit fizetnek a munkájáért, a dolgát azért teszi jól, nehogy megbüntessék. Az alkalmazott is törekszik rendesen dolgozni, mert elbocsáthatják, ha lusta. Jézus arról beszél, hogy Ő nem fenyegetéssel irányít, hanem a javunkat akarva parancsol, és szeretetből fakadó teljesítésre vár. Az ilyen embert szereti Jézus, de szereti az Atya is, aki örül annak, hogy valaki megérti az Ő stílusát: örökké a jót teszi, azt a jót, ami mások örömére szolgál. Júdás Tádé közbeszólása: „Miért van az, hogy nekünk akarod magad kinyilatkoztatni, és nem a világnak?”(22) Jézus válasza mintha nem a kérdésre vonatkozna: „Ha valaki szeret engem, megtartja szavamat, Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála.”(23) A „világ”, vagyis a Jézust nem ismerő, nem szerető emberek nem értik Jézus szavát, tanítását, nem használ nekik a jézusi szó, nem is tudják szeretni Őt. Aki elfogadja a Szentháromságról szóló tanítást, Jézus csak utána tudja vele megértetni a szeretetet, amelynek ősmintája a Szentháromság belső élete, és csak ezeket az igazi hívőket tudja üdvözíteni.A mai „világ” nem hisz sem az emberi, sem az isteni szóban. Nem is szeret sem Istent, sem embert, csak önmagát. Hallgassuk Jézust, ismerjük meg egész tanítását, tartsunk meg minden parancsát: ez az örök életet érdemlő szeretet.