Sajtótájékoztatót tartott Arturo Sosa, az új jezsuita generális

Október 18-án, kedden délben tartotta meg Arturo Sosa, a Jézus Társasága nemrég megválasztott 31. általános rendfőnöke első sajtótájékoztatóját a jezsuiták római központi kúriájának konferenciatermében.

A sajtótájékoztatón részt vett Federico Lombardi, a generális ad providentiam asszisztense és tanácsadója, korábbi szentszéki szóvivő is, valamint Patrick Mulemi SJ, a jezsuita kúria szóvivője.

„Az evangéliumot hirdetni egy új világban, főként ott, ahol erre nagyobb szükség van, elköteleződni abban, hogy a mély sebeket viselő világba a kiengesztelődést elvigyék” – jelölte meg a Társaság fontos küldetését Arturo Sosa, aki nem vázolta fel a Jézus Társasága új programját, viszont emlékezetett arra, hogy az általános rendgyűlés tovább folytatódik a kormányzó hivatal megválasztásával, amely segíteni fogja az új elöljárót a küldetésében.

A venezuelai jezsuita elöljáró felidézte a hosszú és termékeny kapcsolatát Jorge Mario Bergoglióval, és kiemelte, hogy Ferenc pápával könnyen és mélyen megértik egymást, hiszen kapcsolatuk még Ferenc pápa jezsuita rendi szolgálata idején kezdődött.

A konferenciatermet zsúfolásig megtöltő újságírók kérdéseire válaszolva a generális leszögezte, a jezsuiták számára továbbra is elsődleges marad a hit szolgálata és az intellektuális képzés. Arra a kérdésre, hogy miként gondolják a jezsuiták a kiengesztelődés szolgálatát, így fogalmazott: „Kiengesztelődést keresni mindenki között – különféle módokon”.

„A világ minden részében érezhetők a szakadások, azok a mély sebek, melyek megosztanak bennünket, és ami súlyos helyzettel szembesít minket. Ez nagy felhívás a kiengesztelődésre, kihívás számunkra, hogy mi, a Jézus Társasága, legalább egy kicsit hozzá tudjunk járulni a kiengesztelődéshez az emberek között, ami ugyanakkor az Isten és a teremtett világ közötti kiengesztelődést is jelenti.”

Ezen társadalmi szakadások egyike éppen Venezuelában van, Arturo Sosa  hazájában, amely kinyilvánította a nép akaratát, hogy békében szeretne élni, erőszak nélkül. Rámutatott, hogy a kőolaj mint állami monopólium használata a demokrácia fejlődésének egyik akadálya. Kínával kapcsolatban megjegyezte, hogy a jezsuiták jelenléte különösképpen is fontos az oktatás területén.

Személyes hangon válaszolt a hogyléte felől érdeklődő kérdésre: derűs és bizakodó lélekkel fogadta az új megbízatást, és örömmel vette a rendtársai segítségét, de főként az Úr támogatását: „a Jézus Társasága különösen is az Övé, és Ő bizonyára nem mulasztja el a segítségét”.

Őszintén elmondta, hogy nem tetszik neki a „fekete pápa” elnevezés (a jezsuita rendfőnököket szokták így nevezni, ruhájuk színére és jelentőségükre utalva – a szerk.), mert éppen a jezsuiták, kezdve a legfőbb elöljárójukkal, a pápa és a püspökök szolgálatában állnak. Azt is megvallotta, hogy „kora ifjúsága óta szereti a Jézus Társaságát, amikor először megérintette a szentignáci lelkiség”.

Annak ellenére, hogy az utolsó három generális idős korában lemondott, a kinevezés továbbra is az egész életre szól. Azonban Sosa atya éppen Benedek pápa tanúságtételére utalt, és megállapította, hogy a legfőbb jezsuita elöljáró lemondhat akkor, amikor az ereje megfogyatkozik. Ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, a jezsuiták számára is fontos, hogy kövessék Ferenc pápa buzdítását, és így „kilépő egyházzá” legyenek. Végül az új generális kiemelte „a kommunikáció és az evangelizáció közötti termékeny kapcsolatot, ami nagyon fontos a jezsuiták számára”.