FABRIANO BOLDOG JÁNOS
(1469-1539)
A fabrianoi Righi nemesi családból származott. Már gyermekkorában megfigyelhetők voltak nála azok az erények, mikkel később kiváltotta kortársai csodálatát. Hajlama az imádságra, szülei iránti nagy szeretete, a szív ártatlansága. A tökéletesség vágyától indíttatva és Szent Ferenc példájától ihletve ferences lett. A foranoi kolostorban végezte a novícius-évet, elöljárói nagy elismeréssel voltak róla. A teológiai tanulmányok elvégzése után pappá szentelték. Élete ettől kezdve jelentéktelen helyeken folyt le. Egy eldugott kolostorba (Massacio*) került, nagyobbrészt itt élte le életét. Az a kor, melyben élt, a reneszánsz és a hitújítás kora volt. Élete szinte tudatos ellentéte a kortárs egyháziak életének. Pápák, püspökök, rangos egyháziak anyagias, fényűző, sokszor botrányos életmódjával szemben ő a legnagyobb szegénység, egyszerűség és önmegtagadás útját választotta. A kolostorhoz közel egy barlangban töltötte ideje nagy részét, ahol Krisztus szenvedéséről elmélkedett. Étkezésben, ruházatban a legnagyobb szigort és lemondást gyakorolta. A hitújítás élen lévő embereit az egyházhűségben való megingás, engedetlenség jellemezte. János csodálatos engedelmességet tanúsított elöljárói iránt. A hitújítók beszédei sokszor lázítások, vádaskodások voltak az egyházi elöljárók ellen; János csak a vallás igazságait hirdette, ezek közt is elsősorban Isten végtelen irgalmasságát. Beszédeit nagy sokaság hallgatta, sok volt a megtérő. Gyengéd szeretettel volt a bűnösök iránt, meg a betegek, szegények iránt: sok beteget gyógyított meg a kereszt jelével. 70 évi kemény vezeklő élet után, mely egyúttal vezeklés volt más egyháziak bűneiért, 1539. márc. 11-én halt meg Massacioban. X. Szent Piusz pápa avatta boldoggá.
Fabrianoi Jánosra is áll, amit Celanói Tamás ír Szent Ferencről:
„A világ megöregedett, arca ráncos lett a sok bűntől; a szerzetesrendek letértek az apostolok útjáról a bűnök éjszakája a legsötétebb órához érkezett. És íme, hirtelen feltűnt egy új ember a földön… És az emberek ámulva látták, hogy visszatérnek az apostoli idők jelei, és az ősegyház már rég eltemetettnek vélt tökéletessége újjáéledt.”
Imádság:
Istenünk, te Boldog Jánost a hitújítás korában imádságos és vezeklő életével példának állítottad. Add, hogy Egyházadban minden időben támadjanak hasonló példaadó papok és szerzetesek. A mi Urunk Jézus Krisztus által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése