Ferenc pápa beszédet intézett a román elnökhöz és az állami vezetőkhöz

Ferenc pápa beszédet intézett a román elnökhöz és az állami vezetőkhöz

Összefogásra buzdított, a politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi erők együttműködésének erősítését sürgette Ferenc pápa május 31-én a bukaresti elnöki hivatalban, román állami vezetők és a civil társadalom képviselői előtt.

Háromnapos romániai apostoli útja első állomásaként a pápa május 31-én, pénteken délelőtt Bukarestben találkozott az ország vezetőivel. Hozzájuk intézett beszédében általános képet rajzolt azokról a változásokról, amelyek Szent II. János Pál pápa 1999-es látogatása óta formálták Romániát. Leszögezte: a katolikus Egyház hozzá kíván járulni a társadalom javához.

A bukaresti elnöki palotában Klaus Werner Iohannis és felesége fogadták pénteken dél körül a pápát, aki előbb az államelnökkel, majd a román államfővel folyatott magánmegbeszélést; végül beszédet mondott az állami vezetők és a diplomáciai testület előtt.

Ferenc pápa beszédében köszöntötte az állami méltóságokat, Dániel ortodox pátriárkát, akit testvérének nevezett, és a katolikus híveket. Örömének adott hangot, amiért húsz évvel előde, Szent II. János Pál látogatása után eljöhetett Romániába. Időközben az ország az Európai Unió tagja lett, s a diktatúra vége óta eltelt harminc évben számos változáson ment keresztül. A demokratizálódás folyamata, a civil, társadalmi és tudományos életben elért eredmények mellett ugyanakkor gondokkal is szembe kell nézniük – mondta a Szentatya. Első helyen említette a kivándorlást, a falvak elnéptelenedését, amely milliókat érint Romániában. Elismerő szavakkal szólt azokról, akik külföldön megszerzett jövedelmükkel támogatják az otthon maradtakat. A kulturális és spirituális meggyengülést eredményező kivándorlás jelensége megfelelő politikai válaszokat sürget, összefogást a közjó érdekében.

Befogadó társadalmat kell építeni, amelyben mindenki részt vesz, ahol odafigyelnek a gyengébbekre. A fenntartható, harmonikus fejlődéshez azonban nem elegendőek a gazdasági elméletek, a technikai és szakmai felkészültség. A nép lelkét is fejleszteni kell – mutatott rá a pápa. – A keresztény egyházak ösztönözhetik az emberi méltóságra épülő politikai és szociális tevékenységet, egymás között pedig a valódi barátságot és együttműködést. A katolikus Egyház ebbe illeszkedve szeretne hozzájárulni a társadalom építéséhez; a harmónia, az egység jeleként szolgálni az emberi méltóságot és a közjót. Együtt kíván működni az állami szervekkel, a többi egyházzal és minden jóakaratú emberrel az egész közösség szolgálatára. A katolikus Egyház nem kívülálló Romániában, hanem aktív részvevője a nemzeti szellemnek. Erről tanúskodik, hogy hívei is alakítják a nemzet sorsát, az átfogó nevelési struktúrák megteremtését és fejlesztését, és más olyan segítő formákat, amelyek egy modern állam sajátjai. Ezért hozzá kíván járulni a romániai társadalom, a civil és spirituális élet építéséhez.

Ferenc pápa beszéde végén bőséget és békét kívánt Romániának, és isteni áldásért fohászkodott valamennyi lakója számára.

A Szentatyát köszöntő beszédében Iohannis elnök örömének adott hangot, amiért a pápa néhány napig Szent András apostol, Románia védőszentjének földjén tartózkodik, akit Bukarestben, Jászvásáron, Csíksomlyón és Balázsfalván nagy szeretettel fogadnak. Összefoglalta az elmúlt húsz év eseményeit, a II. János Pál pápa látogatása óta elért eredményeket, különös tekintettel az EU-csatlakozásra és a jelenlegi soros román elnökségre. Úgy fogalmazott: a totalitarizmus tragikus tapasztalata után Romániában ma mindenki félelem és akadály nélkül dicsőítheti az Urat románul vagy a nemzeti kisebbségek bármelyik nyelvén. Az elnök méltatta a Románia és Szentszék között fennálló jó kapcsolatokat, amelyeket 1920-ban létesítettek. Európának ma a békés együttélés, a kisebbség és többség, a kultúrák közötti párbeszéd modelljeire van szüksége, amely a tolerancia és a kölcsönös tisztelet megerősítését szolgálja. Románia példamutatóan biztosította és biztosítja jelenleg is a területén élő húsz történelmi nemzeti kisebbség jogait – jelentette ki Iohannis elnök. Hozzátette: ehhez hasonló módon a többségében ortodox vallású országban az állam vallásszabadságot biztosít minden felekezetnek, akik között mély és kölcsönös tiszteletre alapuló párbeszéd folyik.