5. nap. Az Úrral járni – Jézus
barátaiként
Ének 1,5-8 A szerelem és a szeretett személy
Zsolt 139,1-6 Megvizsgáltál engem és ismersz
3Jn 1,2-8 Krisztus barátai iránti vendégszeretet
Jn 15,12-17 Az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek
5. nap. Az Úrral járni – Jézus barátaiként
Ha valaki tanulni vágyó lélekkel olvassa a Szentírást, rendkívüli memória birtokában rengeteg értékes isteni közlésnek jut állandó ismeretébe. Én is megpróbáltam az egész Bibliát elolvasni. Őszintén megvallom, a profán irodalomhoz szokott emlékező tehetségem nem tudott úgy eligazodni a hetvenkét könyv ismeretanyagán, ahogyan reméltem. Ennek ellenére csak a Krónikák könyvének egy részét hagytam ki olvasatlanul. Csak a nevek óceánját nem „úsztam végig”. Később, húsz éves papi gyakorlattal rendelkezve, már szorgalmasan átolvastam a Krónikák könyveinek a részleteit is, hiszen a Szentírás igen fontos közléseit csak ott lehet megtalálni. Akkoriban elemista korom egyik nagyszerű hitoktatójával beszélgettem ilyen kérdésekről. Ő már nyugdíjas plébános volt akkor. Többek között így szólt: „Tudod, én mos kezdem igazán megismerni a Bibliát”. Akkor meglepetésemben csak csodálkozásra indított ez az őszinte nyilatkozat. Ma, majdnem nyolcvanhat évesen, én is ugyanígy gondolkodom.Pappá szentelésem előtti este erre tettem ígéretet Jézusnak, az örök főpapnak, hogy legszentebb áldozatát az általa kimondott parancsa értelmében életem minden napján igyekszem „jelenvalóvá tenni” Amire kiválasztott, meghívott, és amire életem legszebb napján,1951.11.04-én felszentel, azt teljesítem létem minden napján: Szentmisét mutatok be az Úr nagyobb dicsőségére. Úgy tanítottak tanáraim: A pap „alter Christus”. Fordíthatjuk úgy is: egy második Krisztus, vagy így: Krisztus mása. Te magad, Uram, így magyaráztad: „Ha megteszitek, amit parancsolok nektek, a barátaim vagytok. Nem nevezlek többé szolgának benneteket, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit nevemben kértek tőle. Ezt a parancsot adom nektek: szeressétek egymást” (Jn 15,14-17) Meg kell beszélnünk Vele a szeretetről adott nagyszerű példáját.Az utolsó vacsorával a megváltás feladatát kellett elkezdenie. Megtesz mindent azokért, akik egyelőre még a földön maradnak.Jn 13,1) Minden emberért meghal: Júdásért és összes többi cinkosáért is. Nem zárja ki a lábmosásból, bár tudja, hogy megátalkodottsága miatt az neki semmit sem ér, elkárhozik. Abszolút bizonyossággal csak annyit mondhatunk Péternek,Júdás utódja megválasztásakor mondott imájával: „Uram, aki belelátsz mindenkinek a szívébe, mutasd meg, e kettő közül kire esik választásod, hogy átvegye az apostoli szolgálatban azt a helyet, amelyet Júdás hűtlenül elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson”(ApCsel 1,24-25) Jézussal ha meg kell beszélnünk valamit, az az ítélet a holtak felett. Jézus nyilatkozata: „Az Atya nem ítél el senkit, hanem egészen a Fiúra bízta az ítéletet, hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút is, ahogy az Atyát tiszteli” (Jn 5,22) A világ gyűlöletét: „Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ”. (Jn 15,18-19) „Ha nem jöttem és nem tanítottam volna őket, nem volna bűnük. De így nincs mentség bűneikre.Aki engem gyűlöl, Atyámat is gyűlöli. Ha nem vittem volna végbe olyan tetteket közöttük, amilyeneket senki más nem vitt végbe, nem volna bűnük.De látták ezeket, mégis gyűlölnek engem is, Atyámat is.(22.24)„Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam!”(26-27)„Amikor megmosta lábukat, fölvette felsőruháját,újra asztalhoz ült, és így szólt hozzájuk: Tudjátok, mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s jól teszitek, mert az vagyok…Példát adtam, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg”(13,12-13.15 „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt”(34-35) Mindezekről beszélgetnünk kell.
Ének 1,5-8 A szerelem és a szeretett személy
Zsolt 139,1-6 Megvizsgáltál engem és ismersz
3Jn 1,2-8 Krisztus barátai iránti vendégszeretet
Jn 15,12-17 Az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek
5. nap. Az Úrral járni – Jézus barátaiként
Ha valaki tanulni vágyó lélekkel olvassa a Szentírást, rendkívüli memória birtokában rengeteg értékes isteni közlésnek jut állandó ismeretébe. Én is megpróbáltam az egész Bibliát elolvasni. Őszintén megvallom, a profán irodalomhoz szokott emlékező tehetségem nem tudott úgy eligazodni a hetvenkét könyv ismeretanyagán, ahogyan reméltem. Ennek ellenére csak a Krónikák könyvének egy részét hagytam ki olvasatlanul. Csak a nevek óceánját nem „úsztam végig”. Később, húsz éves papi gyakorlattal rendelkezve, már szorgalmasan átolvastam a Krónikák könyveinek a részleteit is, hiszen a Szentírás igen fontos közléseit csak ott lehet megtalálni. Akkoriban elemista korom egyik nagyszerű hitoktatójával beszélgettem ilyen kérdésekről. Ő már nyugdíjas plébános volt akkor. Többek között így szólt: „Tudod, én mos kezdem igazán megismerni a Bibliát”. Akkor meglepetésemben csak csodálkozásra indított ez az őszinte nyilatkozat. Ma, majdnem nyolcvanhat évesen, én is ugyanígy gondolkodom.Pappá szentelésem előtti este erre tettem ígéretet Jézusnak, az örök főpapnak, hogy legszentebb áldozatát az általa kimondott parancsa értelmében életem minden napján igyekszem „jelenvalóvá tenni” Amire kiválasztott, meghívott, és amire életem legszebb napján,1951.11.04-én felszentel, azt teljesítem létem minden napján: Szentmisét mutatok be az Úr nagyobb dicsőségére. Úgy tanítottak tanáraim: A pap „alter Christus”. Fordíthatjuk úgy is: egy második Krisztus, vagy így: Krisztus mása. Te magad, Uram, így magyaráztad: „Ha megteszitek, amit parancsolok nektek, a barátaim vagytok. Nem nevezlek többé szolgának benneteket, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit nevemben kértek tőle. Ezt a parancsot adom nektek: szeressétek egymást” (Jn 15,14-17) Meg kell beszélnünk Vele a szeretetről adott nagyszerű példáját.Az utolsó vacsorával a megváltás feladatát kellett elkezdenie. Megtesz mindent azokért, akik egyelőre még a földön maradnak.Jn 13,1) Minden emberért meghal: Júdásért és összes többi cinkosáért is. Nem zárja ki a lábmosásból, bár tudja, hogy megátalkodottsága miatt az neki semmit sem ér, elkárhozik. Abszolút bizonyossággal csak annyit mondhatunk Péternek,Júdás utódja megválasztásakor mondott imájával: „Uram, aki belelátsz mindenkinek a szívébe, mutasd meg, e kettő közül kire esik választásod, hogy átvegye az apostoli szolgálatban azt a helyet, amelyet Júdás hűtlenül elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson”(ApCsel 1,24-25) Jézussal ha meg kell beszélnünk valamit, az az ítélet a holtak felett. Jézus nyilatkozata: „Az Atya nem ítél el senkit, hanem egészen a Fiúra bízta az ítéletet, hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút is, ahogy az Atyát tiszteli” (Jn 5,22) A világ gyűlöletét: „Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ”. (Jn 15,18-19) „Ha nem jöttem és nem tanítottam volna őket, nem volna bűnük. De így nincs mentség bűneikre.Aki engem gyűlöl, Atyámat is gyűlöli. Ha nem vittem volna végbe olyan tetteket közöttük, amilyeneket senki más nem vitt végbe, nem volna bűnük.De látták ezeket, mégis gyűlölnek engem is, Atyámat is.(22.24)„Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam!”(26-27)„Amikor megmosta lábukat, fölvette felsőruháját,újra asztalhoz ült, és így szólt hozzájuk: Tudjátok, mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s jól teszitek, mert az vagyok…Példát adtam, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg”(13,12-13.15 „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt”(34-35) Mindezekről beszélgetnünk kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése