SZENT ANNA és SZENT JOACHIM
Az újszövetségi szent könyvek semmit nem mondanak a
Boldogságos Szűz Mária szüleiről. Néhány névvel találkozunk a rokonságból:
Erzsébet és Zakariás, Szalóme és Zebedeus, de e két szülő nevét nem tudjuk. Egy
2. századi apokrif könyv mondja, hogy Mária édesanyját Annának, apját
Joachimnak hívták, és a két név jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit
jelent: kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal.
Az ünnep a 13--14. században terjedt el Európában,
annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus emberi természete
és emberi valósága felé fordultak a hívők. Ez az érdeklődés a keresztes
háborúkból visszatért lovagok elbeszélései nyomán éledt föl, és kiterjedt Jézus
szülőföldjére és rokonságára is. Érhető, hogy az Üdvözítő nagyszülei iránti
tisztelet is felélénkült.
Az ünnep dátuma egy templom fölszentelésének
évfordulójából adódott. A régi hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária
Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó
közelében állt. Az 5--6. században e föltételezett születési hely fölé
bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja volt július 26.
Szent Anna tiszteletéről Bálint Sándor a következőket
írja: ,,A hazai Szent Anna-tisztelet gazdagságát és színes változatosságát a
kultusz sokrétűsége mutatja. Kiváltságos patrónájaként tisztelte sok
ügyében-bajában az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása
valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások,
csipkeverők, seprűkötők.
Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert
hajdanában az oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé
tartozott, márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a
méhében hordozza... a kádárok is tisztelték, nyilván abból a megfontolásból,
hogy Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett
a megváltás bora, (a megváltó Vér)... Védőszentje volt a bányászoknak is,
nyilvánvalóan azért, mert ünnepének evangéliuma a szántóföldön elrejtett
kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szólt, és e hasonlatokat Szent
Annára is lehetett vonatkoztatni. A barokk korban Szent Anna külön tisztelt
patrónája volt a haldoklóknak.''
A bizánci rítusban július 25-én ülik Szent Anna
asszony halála napját, amely napon Konstantinápolyban 550 körül templomot
szenteltek a tiszteletére. Nyugaton a 12. századtól terjedt el a július 26-i
ünnep. V. Pius pápa 1568-ban eltörölte, de 1583-ben ismét felvették a római
naptárba, július 26-ra. Szent Joachimot 1584-től március 20-án, 1738-tól a
Nagyboldogasszony oktávája utáni vasárnapon, 1913-tól augusztus 16-án
ünnepelték. 1969-ben egy napra tették Szent Annával.
--------------------------------------------------------------------------------
A legenda elbeszélése szerint Szent Anna szüleit
Stolanusnak és Emerenciának hívták, és Betlehemben éltek. Anna a Názáretben élő
Joachimnak lett a felesége, s mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából
származtak. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat
három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a
templomnak és a papoknak adták, a harmadik részt pedig szétosztották a
szegények között.
Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset: a
templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot
akart felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal
a megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának
terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta.
Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen
érintette, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem
elbujdosik az erdőkbe és a mezőre a pásztorok közé. És így is tett. Nem sokkal
később azonban megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki,
hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt,
akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek
fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt
adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a
templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali
jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Úgy is történt. Joachim és Anna az
Aranykapunál találkoztak, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd
hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe.
Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt,
akit Máriának neveztek el. Joachim ezután hamarosan meghalt. Anna másodszor is
férjhez ment egy Kleofás nevű férfihoz, kitől ismét lánya született, és azt is
Máriának nevezték. Kleofás halála után Anna harmadszor is férjhez ment egy
Salamon nevű férfihoz, akitől újra leánygyermeket szült, és e harmadik lányt is
Máriának nevezték el.
A legenda -- az apokrif szerzőktől vett értesülések
alapján -- így részletezi Jézus rokonságát: az a Mária, aki Anna második
házasságából született, később Alfeus felesége lett, és négy fiút szült: a
fiatalabb Jakabot, Júdás Tádét és a Zelóta Simont, akik Jézus apostolai lettek,
valamint a Justusnak nevezett Józsefet, aki Jézus tanítványa volt. A harmadik
Mária, akit atyja után Szalóménak is hívtak, Zebedeus felesége, Jakab és János
apostol anyja lett.
Ezek az adatok természetesen nem fedik a történeti
valóságot, de azt a hívő és szeretettel teljes gondoskodást jelzik, ahogy a
hagyomány próbálta értelmezni az evangéliumokban is előforduló ,,Úr rokonai''
kifejezést.
A legenda azt is tudja, hogy Anna még élt, amikor a
Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a
kicsi Jézust. Lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus
fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték.
Illyés Andrásnál olvasható Szent Anna legendája végén:
,,Amiképpen a víz annyival tisztább, amennyivel a szép forráshoz közelebb
meríttetik, úgy Szent Anna annyival nagyobb tisztasággal részesült a jóságos
cselekedetekben, amennyivel közelebb volt a minden jóságos cselekedeteknek
kútfejéhez, a Jézus Krisztushoz.
Ily kedves lévén azért Szent Anna asszony az Isten
előtt, kérjük őt, legyen szószólónk ő Szent Fölségénél, és minékünk nyerjen
végig megmaradó szent malasztot, hogy holtunk után mindörökké örvendezvén,
dicsérhessük az Úristent a mennyei boldogságban.''
--------------------------------------------------------------------------------
Istenünk, ki Szent Joachimot és Szent Anna asszonyt
arra választottad, hogy tőlük szülessék Egyszülött Fiad édesanyja, az ő
közbenjárásukra kérünk, add meg, hogy elnyerhessük az üdvösséget, melyet minden
nép számára ígértél.
Szent Anna Példája:
Az Isten iránti végtelen szeretet adta Máriát és
Jézust a világnak!
Szent Joachim Példája:
A megpróbáltatásokban hűségesek adják a legnagyobb kincseket a világnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése