Mi játszódhat le ekkor Isten benső életében?

Mi játszódhat le ekkor Isten benső életében? 

 
Mondhatja, szeretetből szeretetre teremtettem az embert. Megbántott engem és bántja egymást is. Fiaskót vallottam jóságommal. A tékozló fiúról mondott példázatban mintázza Jézus ezt a hangulatot. Mi pedig ismerhetjük ezer példából olyan családok életéből, ahol a szülők jól nevelték gyermekeiket, előkészítették őket az életre, boldogságra esélyes házasságra, mégis mintha a feje tetejére állt volna minden. A szülők vigasztalhatatlanok: hol rontottuk el? Isten hiába vár az első megrettenést követő szívbéli bánatra. A Bibliában egy szó sem esik arról, hogy az ember bocsánatot kért volna. Maga kezdeményezi a bocsánatot a kígyónak címzett szavakkal: „Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, ivadékod és az ő ivadéka közé: O széttiporja fejedet, te pedig a sarkát mardosod" (15) Ez minden hívő olvasatában azt jelenti: Elküldöm a Megváltót. Van azonban itt egy ki nem mondott mozzanat: a Megváltó széttiporja a kígyó fejét, vagyis az ördög hatalmát, de nem mond semmit arról, hogy hogyan és milyen áron. Mert a megváltás, kiváltás, az megfizetést jelent. Ki fizet és mivel? Mi már tudjuk a választ: az Isten Fia fizet a halálig szóló engedelmességével. A bűn ugyanis mindig engedetlenség. A megváltás ennek ellenkezője kell legyen: mindvégig tartó engedelmesség. Az Atya Fiára néz ekkor: Látod? A sértés parttalan, mérhetetlenül nagy. Kárhozatot érdemel. Az ember nem tudja soha jóvá  tenni a vétkét. „Az ember nem válthatja meg magát, senki sem adhat váltságdíjat magáért. Igen drága lelkének váltsága: soha meg nem fizetheti, hogy örökké éljen és ne jusson az enyészetre" (Zsolt 49, 8-9) Csak mi tudunk segíteni rajtuk. Ha megtestesülsz, és lesz emberi akaratod, és azzal is elfogadod a halálig tartó engedelmességet, Te meg tudod fizetni váltságdíjukat helyettük, a nevükben. Számodra ez majd szörnyű szenvedést jelent, de én veled leszek, és benned én magam is szenvedni fogok. Jézus erről már a földön, szenvedésre készen így tanít: „íme, eljön az óra, sőt már itt is van, amikor elszéledtek, mindenki az otthonába, engem pedig magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. Ezeket azért mondtam el nektek, hogy békességtek legyen bennem. A világban megpróbáltatások érnek titeket, de bízzatok, én legyőztem a világot" (Jn 16, 32-33)