A Fatimai nagy fény

A Fatimai nagy fény

 
A Boldogságos Szent Szűz Fatimában azt kérte, hogy ajánlja föl a pápa Oroszországot Szeplőtelen Szívének. Ha ezt nem teszi, a második világháború nem kerülhető el. A háború kitörésének lesz egy feltűnő jele: egy óriási fény. Néhány hónap óta foglalkoztat ez a fényjelenség. Eszembe jutott, hogy kis gyermekként a szülői ház udvarából órákon át magam is láttam ezt a fényt. Nem tudtam, mi lehet ez a hatalmas fény. Hallottam, hogy telente az északi sark közelében vagy nagyon rövid a nappal, vagy a sötétség napokig tart. A Szűzanya portugáliai jelenéseiről semmit nem hallottam, annak ellenére, hogy születésem előtt tíz évvel korábban történt. Udvarunkból a temetőn keresztül északi fénynek néztem és gondoltam a jelenséget. Egy idő múlva Kocsis Laci barátom háza felől hangokat hallottam. Odamentem. Gyerekek voltak együtt: Kocsis Imre és László, Cser József és húga, Magdi, de talán felnőttek is. Magdus egyszer csak keserves sírásra fakadt: „Biztos a szegény gadányi nagymamám háza ég!” Jó szívvel sajnálgattuk. Eszünk ágába sem jutott, hogy annak a hatalmas fénynek mi az üzenete. 1938 január 25-én a fény napján tíz -  tizenkét éves lehettem. Amikor segesdi ferencesek pár száz méterről láttuk a felvillanó fényt a kolostor túlsó oldaláról és a mennydörgés szerű robajt, nem jutott eszembe, hogy Kocsisék kijárati hídja táján levő orosz katonák hallják-látják- ezen a borzalmas jelenséget. Ők az éjszaka leple alatt akarták elfoglalni szülőfalumat, de a robaj és a borzalmas fény rejtélye gyors visszavonulásra késztette őket.  Nem tudták, hogy egy egyenlő oldalú háromszög csücskénél kik kerültek történelmi pozícióba, és ezt a történelmi küldetést ki, hogyan töltötte be… Tény, hogy nyár folyamán nemcsak romok eltakarítása történt meg, hanem elkezdődött az újjáépítés is. A „várhegy” agyagából égették a téglát, Csuka Jani bátyám, mint kőműves mester mindent, a nagy boltíveket is felépítette. Két év alatt elkészült a templom és hozzá a templomtetőig a torony is felépült. Még egy-két év, a torony negyvenhat méter magassága nyolc méterrel megnőtt. Az első ilyen mértékű újjáépítés a segesdi hívek, a polgári, az egyházi vezetők remek összmunkáját dicséri. Legyen érte áldott mindenki. Az első segesdi templom László majorban épült. Évezredünk elején ennek a templomnak romjai közül fordított ki egy mélyszántó gép egy angyal szobrot. 1295-ben szentelték fel a második templomot is Magyarok Nagyasszonya titulusra. Ezt a mohácsi vész után rombolták le a törökök. Helye közvetlen közelében épült a kis kápolnánk nagyasszonyi főbúcsúval ellátva. A Szűzanya szobrát Szent Fiáéval együtt hatalmas körmenetben vittük vissza a kápolnába. Helyére visszatéve Rákár János bíró, akinek fiával, Gézával egyidős voltam, nagyszerű beszédet mondott. A beszédét így fejezte be: „Legyünk boldogok, segesdiek, hogy a jó Isten ennyire szeret bennünket! A saját házát engedte lerombolni, hogy megmentse a miénket!”Jézus korunkbeli tanítványa, Wasszula többször is írja: „a nagy büntetés után Isten, amelyben Jézus rendet teremt a földön, legyőzi és ezer évre tömlöcbe zárja a sátánt, az új boldog Isten-országát egy nagyon kis nép fogja megszervezni. Ezt a kis népet ma nagyon lenézik”.Hiába kerestem e kis nép nevét, könyveiben nem tudja megnevezni. Natália nővér viszont kimondhatja: Ez a kis nép a Magyar.  Készülj fel Szülőföldem, hogy meg tudj felelni a két nagy áldozat után az új feladatnak.