A BOLDOGASSZONY TISZTELETE AZ ŐSI MAGYAR VALLÁSBAN

A BOLDOGASSZONY TISZTELETE AZ ŐSI MAGYAR VALLÁSBAN és a MAGYAR KERESZTÉNYSÉGBEN
AZ ŐSI MAGYAR VALLÁS

 
Mi a vallás? Az embernek Istenhez való viszonya. A viszonyt a kapcsolatban résztvevők viszonyulása befolyásolja. A vallás esetében azonban Isten végtelen nagy, hozzá képest az ember jelentéktelen, a kettejük viszonyát alapvetően Isten határozza meg. Ezért annyi vallás, lehet ahány ember él, mert próbálhat az ember különféle módon Istenhez viszonyulni, döntő tény az, hogy Isten elfogadja-e ezt a kínálkozást vagy nem. A Teremtés után Isten érzékelhetően tudtára adta az embernek, hogy Ő mit ad és mit kíván. Isten az embert gyermekévé fogadja, hibátlan földi életet biztosít számára (nem lesz szenvedés és halál), az egész föld közös kincs, a jólét forrása, az előre meghatározott földi élet végén Isten mindenkit testével, lelkével együtt a mennyországba visz. Ezekért cserébe Isten engedelmességet kíván: nem ehetnek a tiltott fa gyümölcséből soha. Ha mégis megteszik, akkor jön a szenvedés a halál, a túlvilágon a pokol várja őket. Megkapták az élet továbbadásának képességét is: „Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet! (Ter 1, 28) Eközben az emberpár bűnbeesett. Ennek következményeként az ember elvesztette a maga, és utódai számára az istengyermekség kegyelmét és Isten ellensége lett. Bánatukat látva Isten megadta a jövendő megváltás reményét: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te pedig a sarkát mardosod” (Ter 3, 15) Isten ezzel megígérte a Megváltót, az Isten Fiát, akit majd asszony szül a világra. A megtestesülés Isten örök terve volt (Jn 1, 14), az egész teremtés ősmintája Jézusjövendő emberi lelke és teste lett ,(Kol 1, 15-17) aki a bűnbeesés után vállalta a megváltást. A kinyilatkoztatás elemeit az ősszülők átadták gyermekeiknek. Az Isten hatalmának elismerése kezdettől az égő áldozat volt. A kinyilatkoztatás tiszta tanítása azonban idővel eltorzult. A sátán önmagát kezdete imádtatni az emberekkel különböző bálványokban. Így keletkezett a több-istenhit Az ördög az áldozatokat is megkívánta. A megváltást pedig a neki bemutatott emberáldozatokkal gúnyolta ki. A magyar ősvallás lényegéről nagyon keveset tudunk. Igaz, hogy egyre többen foglalkoznak forráskutatással. A bécsi udvar 1821-ben adta ki azt a rendelkezést, hogy a magyarok büszkeségének letörésére ki kell találni egy olyan eredettörténetet, amely elveszi a kedvüket. Így jött létre a finn-ugor elmélet. Hadd tudják úgy a nemes magyarok, hogy az őseik Urál-vidéki pásztorok voltak, minden műveltség nélkül. Onnét kerültek Európa szívébe, és a mai napig több tudós védi ezt az elméletet. Az újabb irodalmi és embertani vizsgálatok szerint sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy őseink négy-ötezer évvel ezelőtt a perzsa-sumér kultúra körében éltek. Endrey Antal: Magyar kereszténység című művében elmélkedése kapcsán abból indul ki, hogy Ábrahámnak az élő Isten jelenik meg, akinek a lényege az, hogy él, szemben a fából, kőből faragott vagy fémből öntött bálványokkal. Az elmélet helyénvalóságán lehet vitatkozni, de annyi bizonyos, hogy az óta a keleti nyelvek őrzik az ősi ÉL gyököt, ELOACH, ELOCHIM, ALLAH formában is Tény az is, hogy az ősi magyar esküben így mondták: Esküszöm az élő Istenre. A magyar nép egy isten hite erősen valószínűsíthető. Lehetséges az, hogy az ősszülők tiszta hite őseink tudatában olyan erősítést kapott az ábrahámi történetből, hogy az igaz hitet nem vesztették el. Tényként fogadhatjuk el, hogy őseink nem imádtak bálványokat Viszont ez a magasrendű hit, illetőleg ennek tudatosodása kutatóinkban és ébredő magyar öntudatunkban elindított egy a keresztény hitre veszedelmes gondolatsort: Nekünk, magyaroknak szükségünk van-e az Ószövetségi kinyilatkoztatásra? Endrey Antal: Magyar kereszténység című művében azt állítja: nincs. A harmadik évezred küszöbén őseink hagyományainak a tiszta forrásaihoz kell visszatérnünk, mint magyaroknak, és mint keresztényeknek egyaránt. A zsidóság szent könyveinek teljes magyar fordítását egy protestáns prédikátor, Károly Gáspár készítette az Úr 1590. esztendejében, mire 1626-ban a jezsuita Kálid György a maga Szentírás-fordításával lehetővé tette, hogy a katolikusok is részesülhessenek ennek áldásaiban. A zsidó vallási hagyományok hazai kultuszában a protestáns egyházak papjai egyetlen igehirdetésükben sem mulasztják el valamelyik ószövetségi történet vagy próféta felidézését. Napjainkban a zsidókat a katolikusok „idősebb testvéreinek” nevezik, és Jézus Krisztus Egyházát, mint a „mózesi vallás leányát”idézik. Ehhez a megállapításhoz hozzátartozik a zsidóság Isten-fogalmának és a zsidók nem-zsidó embertársaikhoz való viszonyának, azzal kapcsolatos erkölcsi felfogásuknak valamint a Megváltásról, a Messiásról alkotott képzeteiknek elemzése, továbbá Jézus Krisztus mindezekre vonatkozó tanításának a korábbi zsidó vallási és erkölcsi hagyományokkal való tételes szembeállítása. Csak így leszünk képesek arra, hogy irányt mutassunk. A kulcskérdés Jézus Krisztus, a Megváltó, azért a kérdést vele és benne kell megvizsgálnunk. Látom, hogy komoly gondok merülnek fel a magyar kereszténység dolgában, és a tisztázatlan, helytelen eszmefuttatások sokunkat megzavar. Badiny Jós Ferenc két könyvének a címét idézem: Jézus Király a pártus Herceg és a Táltos Isten. Szerinte Jézus nem a zsidó népből származik. A fentebb idézett Endrey Antal, művében a magyarok számára feleslegesnek mondja az Ábrahám-zsidó vonalat. Erre a felvetésre Jézus válaszol, amikor ellenfeleivel vitatkozva mondja: „Vizsgáljátok az Írásokat, hiszen azt gondoljátok, hogy azokban van örök élet számotokra. Éppen azok tesznek tanúságot rólam” (Jn 5, 39) Az ószövetségi Szentírás Jézusról szól, Isten igen fontos üzenete. Ebben jelöli meg azokat a kritériumokat, amelyek alapján az igazi Megváltó félreérthetetlenül felismerhető.  Ilyen isteni szó Ábrahámhoz: „Benned nyer áldást a föld minden nemzedéke” (Ter 12,3 ) Íme a szűz fogan és fiút szül,  s  Emánuelnek fogják  hívni”(Iz 7,1) „ De te,  Efrata Betlehemje, kicsiny vagy ugyan Júda ezrei között, mégis belőled származik majd nekem Izraelnek jövendő uralkodója, származása az ősidőkre, a régmúlt időkre nyúlik vissza”  (Mikeás 5,1) Endrey is, Badiny Jós is úgy tüntetik föl népünket, mint Jézus Krisztus földre hozóját. Népünk Istentől nem ebben a tekintetben kapott komoly küldetést. Nem szabad Istent felülbírálni. Különösen nem akkor, amikor Ő nekünk kiváló küldetést adott: ezer éven át az európai kereszténység védelmezői voltunk.