Évközi 34. hét szombat

Évközi 34. hét szombat

A mai Olvasmányban szereplő látomás egy egészen vigasztaló és megrendíthetetlen tényt közöl: Isten az egész teremtésben érvényesíteni fogja hatalmát. A szabad emberi döntéseken keresztül úgy irányítja az emberi történelmet, hogy végső soron az ő üdvözítő terve valósuljon meg. A négy vadállat a történelem istenellenes hatalmait és erőit jelképezi, melyek fellázadnak Isten uralma ellen, de egyrészt csak meghatározott ideig gyakorolhatják hatalmukat, utána elpusztulnak, másrészt akaratuk ellenére is eszközzé válnak Isten kezében az üdvösségterv kibontakozásában. Bármilyen tetszetős ideológiát tűznek is zászlajukra, lényegük szerint Isten törvényeivel szembeszállva épülnek, de épp emiatt eleve kudarcra vannak ítélve. Elég, ha egy hatalom csak egyetlen törvényt tagad vagy hallgat el Isten törvényeiből, legyen az a világ legerősebb birodalma, biztos pusztulás a sorsa, és még csak nem is közvetlenül Isten, hanem saját belső rothadása végez vele.

Dániel azonban megpillant egy olyan országot, amely örökkévaló. Ez Jézus Krisztusban valósult meg. Fogantatásakor az angyal is erről az örök uralomról, a Jézussal és Jézusban megvalósuló Isten országáról beszélt Szűz Máriának. A hit és a szentségek által mi már beléptünk ebbe az örök országba, ugyanakkor míg itt a földön élünk, még megpróbáltatásoknak vagyunk kitéve. Minden bűnre való kísértéssel az a sátán célja, hogy tagadjuk meg Isten országát, és szegődjünk az ő szolgálatába. Minden áldott nap meg kell hát vívnunk a harcot a józanságért és éberségért, időről időre ki kell szabadítani magunkat a világi gondok szorításából, s felülről nézni rájuk, mert elmúlik ez a világ és minden gazdagsága, de az Úr igéje örökké megmarad.

Urunk Jézus, kérünk, állj mellettünk kegyelmeddel, hogy szívünk el ne nehezedjék a gondok miatt vagy épp a gondok érzéstelenítésének kísérlete folytán. Add meg nekünk a virrasztás lelkületét, hogy akárhogy tomboljanak a gonoszság erői, mi nap mint nap egyértelműen és rendíthetetlenül a Te színed elé álljunk, s Rád emelve tekintetünket szilárdan megmaradjunk a reményben, amely meg nem csal soha.