Ferenc pápa megrendítő szavai Dakkában: Isten jelenlétét ma „rohingjának” is hívják!

Ferenc pápa megrendítő szavai Dakkában: Isten jelenlétét ma „rohingjának” is hívják!

December 1-jén, miután a Szentatya vallásközi és ökumenikus találkozón vett részt a bangladesi Dakkában, a rohingják egy kis csoportjával is találkozott.

Amikor bangladesi látogatása előtt Ferenc pápa Mianmarban járt, a mianmari hatóságok érzékenységére tekintettel egyszer sem használta a rohingja szót. A hétszázezres mianmari katolikus közösség vezetői kérték azt tőle, hogy kerülje az országban elismert státussal nem rendelkező kisebbség megnevezését, mert az további erőszakhullámhoz vezethetne. Augusztus vége óta több mint 600 ezer muszlim vallású rohingja menekült el Mianmarból a szomszédos Bangladesbe a mianmari hadsereg Arakán állambeli atrocitásai elől. Az állampolgárság nélküli (hontalan státuszú) rohingjákat Mianmar hivatalosan bangladesi illegális bevándorlónak tekinti. Az ENSZ Emberi Jogi Főbizottsága szerint Arakánban etnikai tisztogatás zajlik. A rohingyák a világ legveszélyeztetettebb népei közé tartozik.

Ferenc pápa bár nem használta a rohingja szót a mianmari hatóságokhoz intézett beszédében, már akkor is világosan szót emelt érdekükben, azt mondta ugyanis: „A béke kell, hogy legyen Mianmar jövője. A békét a társadalom minden tagja méltóságának és jogainak, minden etnikai csoportnak és identitásának, valamint a jogállamiságnak és a demokratikus rendnek a tiszteletben tartására kell építeni, amely lehetővé teszi minden egyes személynek és minden csoportnak – egyet sem kizárva –, hogy a maga legitim módján hozzájárulhasson a közjóhoz.”

December 1-én, pénteken viszont már megemlítette őket, amikor a vallásközi és ökumenikus találkozó végén a bangladesi Dakkában, a helyi érsekségen tartott vallástalálkozón a szomszédos Mianmarban üldözött kisebbség 16 tagja vett részt, férfiak, nők és gyerekek. Mindannyian a déli Cox's Bazar körzetben található Balukali menekülttáborból érkeztek az összejövetelre, hogy elmeséljék a katolikus egyházfőnek hányattatásuk történetét.

* * *

Kedves fivéreim és nővéreim, mindnyájan közel vagyunk hozzátok. Keveset tehetünk értetek, hiszen a ti tragédiátok nagyon súlyos. De teret nyitunk szívünkben. Mindenki nevében, mindazok nevében, akik üldöznek titeket, akik ártottak nektek, és főképp a világ közömbösségéért bocsánatot kérek tőletek. Bocsássatok meg! Közületek sokan említettétek nekem a titeket befogadó Banglades nagylelkűségét, én pedig most a ti nagylelkűségeteket kérem, azt, hogy tudjatok nekünk megbocsátani.

Kedves fivéreim és nővéreim! A teremtésről szóló zsidó-keresztény elbeszélés szerint az Úristen saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert. Mindnyájan ilyen képmások vagyunk. Ezek a fivéreink és nővéreink is! Ők is az élő Isten képmásai! Vallásaitok egyik hagyománya szerint Isten a világ kezdetén fogott egy kis sót, és beleszórta a vízbe, amely az összes ember lelkét magában foglalta; és mindannyian magunkban hordozzuk egy csipetnyi isteni sót. Ezek a fivéreink és nővéreink Isten sóját hordozzák magukban!

Kedves fivéreim és nővéreim! Csak megmutatjuk a világnak, mit tesz a világ önzősége Isten képmásával. Mi továbbra is tegyünk jót velük, segítsük őket! Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy jogaik elismerést nyerjenek! Ne zárjuk be szívünket, ne fordítsunk hátat nekik! Isten jelenlétét ma „rohingjának” is hívják. Mindenki adja meg saját válaszát [erre a helyzetre]!

* * *

Bangladesben mintegy 375 ezer katolikus él, ami töredéke az ország 160 milliós, többségében muszlim lakosságának. A dél-ázsiai országban utoljára 1986-ban járt pápa, II. János Pál személyében.