BOLDOG PRADOI JÁNOS

BOLDOG PRADOI JÁNOS 

vértanú 

(1563-1631)

Spanyolországban nemesi szülőktől született. Egy ideig a salamancai egyetemen tanult, de felismerte, hogy Istennek tetszőbb, ha Krisztus követésének útját, a szerzetesi életet választja, Ferencesnek jelentkezett a Szent Gábriel tartományban. Hatással lehettek rá a pár évtizeddel korábban ott élt ferences szentek, pl. Alkantarai Szent Péter, vagy kortársa, Boldog Julián. Már a novíciát alatt felébredt benne a vágy: hirdetni a hitetlenek között Krisztus evangéliumát, de elöljárói évtizedekig megvárakoztatták. Buzgó igehirdető, példás szerzetes lett, akire évek múltán az új, Szent Didákról elnevezett rendtartományt is rábízták. Mint tartományfőnök eredményesen fáradozott a fegyelem megszilárdításán. Amikor tartományából két szerzetestársa Marokkóba ment s onnét levélben beszámoltak az ottani keresztény foglyok nehéz sorsáról, a hitüket fenyegető veszélyekről, kieszközölte VIII. Orbán pápánál, hogy Marokkóba mehessen. 1630-ban jutott el Muley-el-Valid szultán birodalmába és megkezdte apostolkodását a keresztény foglyok között. A keresztényüldöző szultán maga elé hozatta, majd börtönbe vetette. Időnként magához hivatta s hitének megtagadására akarta rávenni. János azonban oly meggyőzően érvelt, hogy a szultán - kifogyva az érvekből, az erőszakhoz folyamodott. Az őröknek meghagyta, kínozzák, hogy ellenállását megtörjék. Lőpormalomban is dolgoztatták. János azonban hálát adott Istennek, hogy arra a kegyelemre méltatta, hogy érette szenvedhet. Kínzóiért is imádkozott. Végül a szultánnak elfogyott a türelme. Foglyát oszlophoz kötözve kegyetlenül megostoroztatta. Közben a hős vértanú arca csodás fényben ragyogott. Akkor tőrrel szúrkálták, majd máglyára tették s kövekkel dobálták. Ő a lángok közt sem szűnt meg Krisztust hirdetni. Ekkor egyikük fejét egy doronggal szétverte: így fejezte be szenvedését a hős vértanú. 68 éves volt. Isten hamarosan csodákkal megdicsőítette. XIII. Benedek pápa 1728-ban avatta boldoggá.
„Kedveseim, ne ütközzetek meg azon a tüzes kohón, amelyen próbaképp kell átjutnotok, mintha hallatlan dolog történnék veletek, hanem örvendjetek, ha részt vehettek Krisztus szenvedéseiben, hogy dicsősége kinyilvánulásakor is szívből örvendhessetek.” 1 Pét 4,12-13

Imádság:

Istenünk, te Boldog Jánost Krisztus evangéliumának bátor hirdetojévé tetted a mohamedánok között, ahol hitvallásáért méltó lett vértanúhalált szenvedni. Add, hogy példájára mi is bátran vállaljuk a hitünk szerinti életet. A mi Urunk Jézus Krisztus által.