Meglepő bíborosi kinevezések – Milyen lesz a bíborosi testület a konzisztórium után?

Május 20-án, a déli Regina Coeli elimádkozása után jelentette be a Szentatya, hogy június 29-én új bíborosokat fog kinevezni. Köztük több olyan név elhangzott, amely meglepő, szokatlan az Egyház történetében.

Az új bíborosok négy kontinensről származnak. „Származásuk az Egyház egyetemességét fejezi ki, mely ma is hirdeti Isten irgalmas szeretetét minden embernek a földön – magyarázta a pápa, majd hozzátette: – Az új bíborosoknak a római egyházmegyébe történő iktatása pedig a Péter széke és a világon jelen lévő részegyházak közötti elszakíthatatlan köteléket teszi nyilvánvalóvá.” Tizenegyen nyolcvan év alattiak, vagyis egy esetleges konklávén pápaválasztó bíborosok, hárman már túllépték a nyolcvan évet.

„Az új bíborosok a következők:

1. Louis Raphael Sako, az iraki Bagdad pátriárkája;

2. Luis Ladaria, a Hittani Kongregáció prefektusa;

3. Angelo De Donatis római általános helynök;

4. Giovanni Angelo Becciu helyettes államtitkár; különleges megbízott a Szuverén Máltai Lovagrendnél;

5. Konrad Krajewski pápai főalamizsnás;

6. Joseph Coutts, a pakisztáni Karacsi érseke;

7. António dos Santos Marto, a portugáliai Leiria-Fátima püspöke;

8. Pedro Barreto, a perui Huancayo érseke;

9. Desiré Tsarahazana, a madagaszkári Toamasina érseke;

10. Giuseppe Petrocchi, az olaszországi Aquila érseke;

11. Thomas Aquinas Manyo, a japán Oszaka érseke.

Velük együtt a bíborosi testület tagjai közé iktatok egy érseket, egy püspököt és egy szerzetest, akik az Egyháznak nyújtott szolgálatukkal kiemelkedtek:

12. Sergio Obeso Rivera, a mexikói Xalapa nyugalmazott érseke;

13. Toribio Ticona Porco, a bolíviai Corocoro nyugalmazott prelátusa;

14. Aquilino Bocos Merino, spanyol klaretiánus szerzetes pap.”

Jelenleg 213 bíborosa van az Egyháznak, közülük 115 pápaválasztó. A június végi konzisztóriummal 227-re emelkedik a bíborosok száma, közülük 125 lesz pápaválasztó bíboros (Angelo Amato szalézi szerzetes, bíboros június 8-án eléri a nyolcvanéves kort). Ezzel túllépik a VI. Pál által megszabott 120-as határt. Minden pápának joga van változtatni ezen a számon, a múltban ez többször meg is történt. A pápaválasztó bíborosok száma egyébként 13 hónap leforgása alatt ismét 120-ra változik, mert 2019-ben tíz bíboros éri el a nyolcvanéves korhatárt, közülük öt július 31-ig.

A tizenegy új pápaválasztó bíboros kinevezésével a Ferenc pápa által kreált pápaválasztó bíborosok 125-ből 59-en lesznek. 47-et XVI. Benedek, 19-et II. János Pál kreált bíborossá.

A júniusi konzisztóriumon Ferenc pápa hat európai bíborost nevez ki, ezzel egy kicsit kevesebb, mint a bíborosok fele lesz európai (125-ből 53). A 2005-ös konklávén 115-ből 58 európai bíboros volt (közülük húsz olasz), 2013-ban 115-ből hatvan (közülük 28 olasz).

Az új bíborosokkal 22-re növekszik a latin-amerikaiak száma (2005-ben 21-en, 2013-ban 19-en voltak), az afrikaiak száma 15-ről 16-ra változik (2005-ben tizenegyen, 2013-ban tizenketten voltak), és nagy mértékben, 14-ről 17-re növekszik az ázsiai bíborosok száma (2005-ben és 2013-ban is 14-en voltak). Az észak-amerikaiak száma nem változik, 13-an maradnak (2005-ben és 2013-ban is 14-en voltak), és az Óceániából származók száma is változatlanul négy marad (2005-ben ketten voltak, 2013-ban csak egy óceániai bíboros volt).

Ferenc pápa két jezsuitát is bíborossá kreál – jelenleg nincs jezsuita bíboros. Június végén velük együtt 23 lesz a szerzetesrendekhez tartozó bíborosok száma, a pápaválasztó bíborosok közül a legtöbben, négyen szaléziak, ketten domonkosrendiek, ketten a Szentlélek Kongregáció tagjai.

Az új bíborosokkal csekély mértékben bár, de növekszik a Római Kúria (Ladaria, Becciu és Krajewski) súlya, 29-en lesznek (2005-ben 27-en, 2013-ban negyvenen voltak). Olyan országok is képviseltetik majd magukat a bíborosi testületben, amelyeknek eddig nem volt pápaválasztó bíborosuk: Japán, Irak, Madagaszkár, Pakisztán.

Ferenc pápa továbbra is igyekszik bíborosi méltóságra emelni olyan egyházmegyéket, amelyeknek eddig nem volt bíborosa. Ez alkalommal a portugáliai Leira-Fatima, a perui Huancayo (ebben az országban először lesz Limán kívül bíboros – a limai bíborosi széket az Opus Dei tagja, Juan Luis Cipriani Thorne foglalja el), a madagaszkári Toamasina (a három korábbi bíboros mind a főváros, Antananarivo érseke volt). Ilyen helyzetben van a mexikói Xalapa és a bolíviai Corocoro egyházmegyéje is.

A pakisztáni Karacsinak korábban már volt bíborosa, a II. János Pál által 1973-ban kinevezett Joseph Cordeiro, és ez a helyzet Oszakában is, ahol Paul Josigoro Tagucsit 1793-ban kreálták bíborossá. A káld patriarkátus élén is állt már korábban bíboros, III. Emmanuel Delly, bár amikor őt 2007-ben XVI. Benedek pápa kreálta, már betöltötte a nyolcvan évet. Acquilában viszont nagyon régen, a 15. és a 16. században volt utoljára bíboros (Amico Agnifili érsek, illetve két apostoli adminisztrátor: Giovanni Piccolomini és Pompeo Colonna).

A hagyományokat követi a római vikárius, De Donatis; a Hittani Kongregáció prefektusa, Luis Ladaria és a helyettes államtitkár, Angelo Becciu kinevezése. Rendhagyó kinevezés viszont Konrad Krajewski érseké, a pápai alamizsnahivatal vezetőjéé, aki egyébként az első lengyel is egyben, akit Ferenc pápa bíborossá kreál. Korábban, legutóbb 1935-ben előfordult már, hogy ennek a hivatalnak a vezetőjét, Carlo Cremonesit bíborossá kreálta a pápa, de akkor egyben előléptette egy másik hivatal vezetésére. A hivatalában maradó Krajewski érsek kinevezése kifejezi a római hajléktalanok között végzett szolgálat iránti megbecsülést, és ebben az értelemben szintén első alkalom az Egyház történetében.

„Éppen készültem biciklire szállni, hogy kimenjek a Vatikánból, amikor hívtak, hogy hallgassam meg a pápát a Regina Coeli imádságon. Egyáltalán nem tudtam semmit előtte. És bele sem tudok gondolni, mi hárult rám: most arra készülök, hogy este kimenjek az Ostiense pályaudvarra, hogy ennivalót vigyek a hajléktalanoknak… Még össze vagyok zavarodva, ezekben az órákban egy szent pap, a Pio atya által jól ismert Dolindo Ruotolo szavait ismételgetem magamban: »Rád bízom, Jézus!«” – így vallott az 54 éves lengyel érsek arról, mennyire meglepte a váratlan hír.