Közleményt adtak ki pozsonyi találkozójukról a közép-kelet európai püspöki konferenciák képviselői

Stanislav Zvolenský érsek, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke meghívására szeptember 6-7-ig Pozsonyban gyűltek össze kétnapos tanácskozásra a közép-kelet-európai régió püspöki konferenciáinak képviselői. A püspökök a tanácskozás végén közleményt adtak ki.

A közlemény arról tájékoztat, hogy a résztvevők áttekintették az Egyház küldetésének kérdéseit Közép-Kelet Európa jelenlegi kulturális és társadalmi helyzetében, majd szó esett a problémákról, kihívásokról is.

Az utóbbi években a régió egyházmegyéi számos kezdeményezést indítottak. Ezek között kiemelték a közel-keleti háborúk áldozatainak megsegítésére hirdetett 2017-es adománygyűjtést. Hozzájárultak továbbá otthonok, kórházak, iskolák és teljes falvak újjáépítéséhez, hogy lehetővé tegyék a menekültek számára az otthonaikba való visszatérést. A katolikus Egyház szervezetei értékes segítséget nyújtottak a menekülteknek és a migránsoknak, akik áthaladtak országaik területén.

Közép-Kelet Európa országait negatívan érinti a fiatalok kivándorlása Nyugatra. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy e jelenség alapvető oka az, hogy a közép-keleti európai országokat – annak ellenére, hogy csatlakoztak a nyugati világhoz – az elmúlt 30 évben nem integrálták egyenrangú partnerként és a nyugat-európai és a közép-kelet európai átlagfizetések közötti különbségek továbbra is hatalmasak maradtak. Tehát más integrációs módot kell találni ezen országok számára a nyugati világban: olyat, amely jobban biztosítja eme országok és állampolgáraik egyenlő méltóságát.

A püspökök nemzeteik kormányához is fordulnak, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a nevelés reformjára, a fiatalokra, akik sokszor a rossz társadalmi körülmények miatt hagyják el országaikat és keresnek munkát külföldön, ahol jobb egzisztenciális biztonságot találnak a házassághoz és a családalapításhoz. A püspökök annak a reményüknek adnak hangot, hogy a közelgő szinódus, amely a fiatalokkal és a hivatásgondozással foglalkozik, hasznos impulzusokat nyújt az Egyház élete számára.

A társadalom, amelyben sokan a fogyasztás áldozataivá válnak, egyre többször szembesül azzal a veszéllyel, hogy igazságtalan azokkal szemben, akik a mai mentalitás szempontjából haszontalannak tűnnek, mert nem képesek a teljesítményre. A társadalom nem szabadulhat meg saját tagjaitól pusztán azért, mert nem tudnak teljesíteni. A püspökök a közéleti képviselőkhöz fordulnak, hogy biztosítsanak megfelelő feltételeket a betegek, az idősek és a társadalom perifériáira került személyek ellátásához. Mindent meg kell tenni, hogy ezek a személyek méltó életet éljenek és korlátaik ellenére is a társadalom egyenrangú tagjainak tekintse őket. Mindezek javításához azonban arra van szükség, hogy a közép-kelet európai országokat egyenrangú félként tekintsék a nyugati világ gazdasági kapcsolataiban.

A vasfüggöny leomlása után Európa radikálisan megváltozott. A közép-kelet európai országok nemzeteinek visszanyert szabadsága az öröm forrása. Ugyanakkor a püspökök tudatában vannak, hogy országaik számos állampolgára nagy bizonytalanságot él meg. A migrációs válság megmutatta, hogy nem olyan könnyű túllépni a mentalitásbeli és kulturális különbségeken, amelyek Kelet és Nyugat között vannak. A püspökök azonban megállapítják, hogy együttműködésre van szükség. Nem maradhatunk közömbösek azokkal szemben, akik saját és családjaik jobb jövője érdekében halálos veszélybe kerülnek vagy éhségtől szenvednek. Mindent meg kell tenni, hogy származási országukat segítsük, hogy megoldjuk a problémákat, amelyek a migrációt okozzák.

A püspökök aggodalmuknak adnak hangot a gender-elmélet terjedése miatt, amely többek között az isztambuli egyezményben is megjelenik. Mindent meg kell tenni, hogy Európa visszatérjen természetes és keresztény gyökereihez, valamint azért, hogy az Európai Unió  intézményei és bíróságai tartsák tiszteletben a közép-kelet európai országok autonómiáját a kulturális és etikai kérdésekben. Aggasztóak a nemzetek feletti döntések, amelyek közvetett módon az egyes országok alkotmányaival és kultúráival szemben álló megoldásokat kényszerítenek rájuk. Ezéltal elmélyítik az elidegenedést és az integráció ellen cselekszenek. A püspökök arra kérik kormányaik képviselőit, hogy utasítsák el az isztambuli egyezmény ratifikálását, vagy vonják vissza aláírását.

A Katolikus Egyház hozzá kíván járulni az európai integrációhoz és a társadalmi feszültség enyhítéséhez. Emlékeztetnek Ferenc pápa szavaira, miszerint „Isten távol van a rossztól, de közel áll a szenvedőhöz” és imádkoznak mindenkiért, aki nehézségben van és mindig segíteni kívánják a rászorulókat – zárul a közép-kelet európai püspökök közleménye.

A találkozón a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás és Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke vett részt.