BOLDOG CETINAI* JÁNOS és DUENAS* PÉTER
vértanúk
(1397)
János
fiatal korában katonáskodott, azután megváltoztatta életét: magányba vonult,
majd a Ferenc-rendbe lépett. Pappá szentelése után egy ideig Barcelonában
működött mint igehirdető. A hittudományban is igen jártas volt. Amikor hallott
a jeruzsálemi négy ferences vértanúról (1391), feltámadt benne a vágy, hogy o
is hasonló módon tegyen tanúságot hitéről és lehessen vértanú. Elment Rómába,
hogy a Szentszéktől engedélyt kérjen a mohamedánok közti igehirdetésre. Az
engedély elnyerése után visszatért hazájába, ahol csatlakozott hozzá rendtársa,
Duenas Péter testvér. Ő szerzetbe lépése előtt a királyi udvarban volt apród,
onnan lépett be Szent Ferenc rendjébe. Elmentek a mórok megszállta Granadába.
Feszülettel a jobb kezükben hirdették Krisztust. Mikor kérdezték, miért jöttek,
azt felelték. „Azért, hogy a granadaiak megnyissák szívüket Krisztus előtt,
Mohamedet pedig száműzzék onnan.” Hamarosan elfogták és börtönbe zárták őket.
Ígérgetések, fenyegetések, megvesszőzések nem tudták őket megtörni. Akkor az
emír kardot ragadott és sajátkezűleg végezte ki őket, mindkettőt lefejezte. A
vértanúk testét végighurcolták a városon, de később a keresztényeknek sikerült
megszerezni és tisztelettel eltemetni. XII. Kelemen pápa (1730-1740) avatta őket boldoggá. Vértanúságuk előmozdította a következő században Granada s ezzel
egész Spanyolország felszabadítását a mohamedán iga alól.
Cetinai János tanítása Szűz Máriáról:
Duns
Scotus nyomán vallja, hogy az ige megtestesülése a Boldogságos Szűz méhében
nemcsak azért történt, mert ment volt az eredeti bűntől, hanem Isten előre
elrendelése és a kegyelem teljes ingyenessége folytán. Mert ha ősszüleink nem
vétkeztek volna, az emberi természet megdicsőítése végett Krisztus akkor is
megszületett volna Máriától, akit Isten minden teremtménynél jobban szeret.
Imádság:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése