Évközi 10 hét péntek
2Kor 4, 7-15; Mt 5, 27-32
„Minden értetek van, hogy a kegyelem bőséges kiáradása miatt egyre többen adjanak hálát Isten dicsőségére”
Minden ember fél a szenvedéstől,mondta egy nagyon veszélyes körülmények között dolgozó férfi.Úgy gondolták a vele beszélgetők, hogy az illető nagy hős, fakír, akit nem befolyásol semmi veszedelem. Pedig valóban úgy van, hogy a szenvedés rettenti az embereket. Nem csoda, a fájdalom fájdalom mindekinek. Szent Pál felsorol néhány szenvedést, és rámutat, hogy ezek elviseléséhez sok-sok kegyelemre van szükségünk:„Ez a kincsünk, pedig cserépedényben van, hogy a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne önmagunknak. Mindenfelől szorongatnak minket,de agyon nem nyomnak: bizonytalanságban vagyunk,de nem esünk kétségbe; üldözést szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk;földre terítenek, de el nem veszünk; állandóan hordozzuk testünkben Jézus halálát, hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen testünkben”(4,7-10) Ezek a felsorolt szenvedések keresztényeket érő bajok, nehézségek. Akik nem Jézus nyomában, azokat kevésbé érik, hiszen éppen az a céljuk a Gondviselés rendjében, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy Jézus nem baj nélküli, kényelmes állapotot ígér követőinek a földi életre: „Ha valaki utánam kar jönni (a mennyországba), tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem, megtalálja azt”(Mt 16, 24-25) a „józanész, az emberi szabadság, a kellemes élethez való jogom”, mondják, hogy kényelmesen rendezzem be az életemet.Akkor értelmesen éltem. Mint a magyar nemes: „Ősi joggal, ősi házban Éltemet, ha elpipáztam, Mennybe visznek angyalok: Én magyar nemes vagyok”(Petőfi Sándor: Magyar nemes)„Mert minket, akik élünk szüntelenül halálra adnak Jézusért, hogy Jézus élete is nyilvánvalóvá legyen halandó testünkön.Bennünk tehát a halál uralkodik, bennetek, pedig az élet”(11-12)Ezt a következtetést nyilván a magát okosnak tartó nem-krisztusi embernek szánja a bölcs keresztény.Aki már hittel figyeli a történelmet, megnyugszik annak igazában:„Mivel azonban a hitnek ugyanaz a lelke van bennünk, mint amiről írva van:„Hittem, azért szóltam”(Zs 116,10G) mi is hiszünk, és ezért beszélünk. Hiszen tudjuk, hogy aki az Úr Jézust feltámasztotta, minket is fel fog támasztani Jézussal, és veletek együtt elébem, állít. Mert minden értetek van, hogy a kegyelem bőséges kiáradása miatt egyre többen adjanak hálát Isten dicsőségére” (13-14) a kegyelem ad erőt tehát a keresztényeknek, hogy ezekkel a meggondolásokkal vállalják a maguk kereszthordozó életét, hogy felfigyeljenek példájukra a hitetlenek, és még időben elkezdhessék az érdemszerző életet gyakorolni.
2Kor 4, 7-15; Mt 5, 27-32
„Minden értetek van, hogy a kegyelem bőséges kiáradása miatt egyre többen adjanak hálát Isten dicsőségére”
Minden ember fél a szenvedéstől,mondta egy nagyon veszélyes körülmények között dolgozó férfi.Úgy gondolták a vele beszélgetők, hogy az illető nagy hős, fakír, akit nem befolyásol semmi veszedelem. Pedig valóban úgy van, hogy a szenvedés rettenti az embereket. Nem csoda, a fájdalom fájdalom mindekinek. Szent Pál felsorol néhány szenvedést, és rámutat, hogy ezek elviseléséhez sok-sok kegyelemre van szükségünk:„Ez a kincsünk, pedig cserépedényben van, hogy a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne önmagunknak. Mindenfelől szorongatnak minket,de agyon nem nyomnak: bizonytalanságban vagyunk,de nem esünk kétségbe; üldözést szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk;földre terítenek, de el nem veszünk; állandóan hordozzuk testünkben Jézus halálát, hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen testünkben”(4,7-10) Ezek a felsorolt szenvedések keresztényeket érő bajok, nehézségek. Akik nem Jézus nyomában, azokat kevésbé érik, hiszen éppen az a céljuk a Gondviselés rendjében, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy Jézus nem baj nélküli, kényelmes állapotot ígér követőinek a földi életre: „Ha valaki utánam kar jönni (a mennyországba), tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem, megtalálja azt”(Mt 16, 24-25) a „józanész, az emberi szabadság, a kellemes élethez való jogom”, mondják, hogy kényelmesen rendezzem be az életemet.Akkor értelmesen éltem. Mint a magyar nemes: „Ősi joggal, ősi házban Éltemet, ha elpipáztam, Mennybe visznek angyalok: Én magyar nemes vagyok”(Petőfi Sándor: Magyar nemes)„Mert minket, akik élünk szüntelenül halálra adnak Jézusért, hogy Jézus élete is nyilvánvalóvá legyen halandó testünkön.Bennünk tehát a halál uralkodik, bennetek, pedig az élet”(11-12)Ezt a következtetést nyilván a magát okosnak tartó nem-krisztusi embernek szánja a bölcs keresztény.Aki már hittel figyeli a történelmet, megnyugszik annak igazában:„Mivel azonban a hitnek ugyanaz a lelke van bennünk, mint amiről írva van:„Hittem, azért szóltam”(Zs 116,10G) mi is hiszünk, és ezért beszélünk. Hiszen tudjuk, hogy aki az Úr Jézust feltámasztotta, minket is fel fog támasztani Jézussal, és veletek együtt elébem, állít. Mert minden értetek van, hogy a kegyelem bőséges kiáradása miatt egyre többen adjanak hálát Isten dicsőségére” (13-14) a kegyelem ad erőt tehát a keresztényeknek, hogy ezekkel a meggondolásokkal vállalják a maguk kereszthordozó életét, hogy felfigyeljenek példájukra a hitetlenek, és még időben elkezdhessék az érdemszerző életet gyakorolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése