Gyermekded bizalom a hit és a keresztény élet
csúcsa.
elmélkedés harmadik rész
Hinni kell abban, amit Jézus tanított
Atyátok az Isten, a végtelen nagy végtelen szeretet, aki mindig a ti javatokat akarja és garantálja is: „Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek őt." (Mt 6,8) „Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok az életetekért, hogy mit egyetek, se a testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több az élet az ételnél, a test pedig a ruhánál? Nézzétek az ég madarait: nem vetnek, nem aratnak, csűrökbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet ezeknél? Ki az közületek, aki aggodalmaskodásával képes az életkorához egyetlen könyöknyit hozzátenni? És a ruha miatt miért aggódtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan növekszenek: nem fáradoznak, és nem fonnak, mégis mondom nektek: még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, Isten így felöltözteti, nem sokkal inkább titeket, kishitűek? Ne aggódjatok tehát, és ne mondogassátok: Mit együnk? Vagy: Mit igyunk? Vagy: Mibe öltözködjünk? Mert ezeket a pogányok keresik. Hiszen tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Ti keressétek először az Isten országát és annak igazságát, és mindezt megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok tehát a holnapért, a holnap majd aggódik önmagáért. Elég a napnak a maga baja." (25-34) Komolyan vesszük mindezt? Jézus nem azt mondja: ne dolgozzatok, ne tervezzetek, hanem: ne aggódjatok! Legyen bennetek a mindent átragyogó bizalom! Ezt az igazságot, tényt Isten megalapozta már az ősszülőkben is. Életre hívja őket, és ezt remekül felfogják: pár perce még nem voltam. Most vagyok. Értelmes és szeretni tudó lelkem van, és gyönyörű, egészséges, erős, ügyes testem is van. Megkaptam az életteret a hatalmas és színpompás oázisban, a paradicsomkertben. Bár azt még nem tudják, hogy Isten három személy és az első személy szükségképen Atya, sőt az atyaság fogalmát sem ismerik, hiszen nem született még gyerekük, de érzik az atyai gondoskodást, és ez jólesik nekik. Bizalmukat az sem zavarja, hogy Isten érezhetően korlátozza szabadságukat, amikor eltiltja őket egy fa gyümölcsének élvezetétől. Megbíznak Istenben. Úgy fogadják e tilalmat, mint Isten szeretetének féltő intézkedését, amellyel megóvja őket az ismeretlen, de sötét hatalomtól, a haláltól. A jó és rossz tudásának fája tehát úgy áll előttük, mint a gondoskodás újabb jele. Isten tudja igazán eldönteni, mi a jó és a rossz, elfogadjuk bizalommal. így az ember megbízik Isten bölcsességében, és lemond a magáéról, mint a bölcs írja: „Teljes szívvel bízzál az Úrban, és ne támaszkodj a saját belátásodra"(Péld 3,5)
elmélkedés harmadik rész
Hinni kell abban, amit Jézus tanított
Atyátok az Isten, a végtelen nagy végtelen szeretet, aki mindig a ti javatokat akarja és garantálja is: „Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek őt." (Mt 6,8) „Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok az életetekért, hogy mit egyetek, se a testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több az élet az ételnél, a test pedig a ruhánál? Nézzétek az ég madarait: nem vetnek, nem aratnak, csűrökbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet ezeknél? Ki az közületek, aki aggodalmaskodásával képes az életkorához egyetlen könyöknyit hozzátenni? És a ruha miatt miért aggódtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan növekszenek: nem fáradoznak, és nem fonnak, mégis mondom nektek: még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, Isten így felöltözteti, nem sokkal inkább titeket, kishitűek? Ne aggódjatok tehát, és ne mondogassátok: Mit együnk? Vagy: Mit igyunk? Vagy: Mibe öltözködjünk? Mert ezeket a pogányok keresik. Hiszen tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Ti keressétek először az Isten országát és annak igazságát, és mindezt megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok tehát a holnapért, a holnap majd aggódik önmagáért. Elég a napnak a maga baja." (25-34) Komolyan vesszük mindezt? Jézus nem azt mondja: ne dolgozzatok, ne tervezzetek, hanem: ne aggódjatok! Legyen bennetek a mindent átragyogó bizalom! Ezt az igazságot, tényt Isten megalapozta már az ősszülőkben is. Életre hívja őket, és ezt remekül felfogják: pár perce még nem voltam. Most vagyok. Értelmes és szeretni tudó lelkem van, és gyönyörű, egészséges, erős, ügyes testem is van. Megkaptam az életteret a hatalmas és színpompás oázisban, a paradicsomkertben. Bár azt még nem tudják, hogy Isten három személy és az első személy szükségképen Atya, sőt az atyaság fogalmát sem ismerik, hiszen nem született még gyerekük, de érzik az atyai gondoskodást, és ez jólesik nekik. Bizalmukat az sem zavarja, hogy Isten érezhetően korlátozza szabadságukat, amikor eltiltja őket egy fa gyümölcsének élvezetétől. Megbíznak Istenben. Úgy fogadják e tilalmat, mint Isten szeretetének féltő intézkedését, amellyel megóvja őket az ismeretlen, de sötét hatalomtól, a haláltól. A jó és rossz tudásának fája tehát úgy áll előttük, mint a gondoskodás újabb jele. Isten tudja igazán eldönteni, mi a jó és a rossz, elfogadjuk bizalommal. így az ember megbízik Isten bölcsességében, és lemond a magáéról, mint a bölcs írja: „Teljes szívvel bízzál az Úrban, és ne támaszkodj a saját belátásodra"(Péld 3,5)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése