Szent Benedek apát Európa fővédőszentje
Péld 2,1-9; Mt 19,27-29
„így minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől s rabigába görbed” (Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz)
Az Anyaszentegyház a mai napon Nursiai Szent Benedeket ünnepli. Ünnepeljük mint a nyugati szerzetesi életforma atyját, úgy is, mint Európa fővédőszentjét, végül mi magyarok mint népünk történelmének bástyáját, egyik legnagyobb jótevőjét. Benedek Umbriában, Nursiában született 480-ban. A hatalmas Római Birodalom ebben az időszakban már megroppant. Területe még megvolt, híre-neve ismert volt Európában, Ázsiában és Afrikában, hiszen ezen a három földrészen értékes tartományai voltak. A mostani jogtudomány alapjait ők rakták le, ebből fejlődött a modern kor, jogtudománya. Az állam fogalma is egy római császár, Diocletianus felfedezése. A birodalmat jól felszerelt katonaság védte. Kultúrája magas szintű volt, az is él a történelemben. A görög-római nyelv önmagában is bámulatra méltó alkotás, irodalma versben és prózában nehezen múlható felül. A nyugat-európai nyelvek nagy része latin származéknyelv. 312-ig kettőszázötven éven át véresen üldözte a Birodalom a keresztény vallást. Az új császár, Nagy Konstantin 313-ban viszont teljes vallásszabadságot adott a keresztényeknek (Milánói edictum). A pogány vallás, főleg annak erkölcstana oda vezetett, hogy a hatalmas birodalom a tudományos képzésen túl már nem tudott élet-eszményt adni Benedeknek. Ezért elhagyta az állami pályát és keresztény férfiközösséget alapított. Kemény fegyelem, napi sokszori és hosszú közös ima, sok fizikai munka. Iskolába jártak, hit és erkölcstant tanultak, tanítottak rendtársaknak és a világi híveket.(Kolostori iskola). Ápolták a civil kultúrát, olvasták és másolva mentették át a gazdag görög-római irodalmat. Jelmondatuk: „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!”)Mozgalmuk ezért él ma is,ezért írta Berzsenyi Dániel nekünk is figyelmeztetésnek: „Így minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledűl s rabigába görbed” Berzsenyi Dániel (1776-1836) rádöbbent: figyelmeztetnek az ő alapelvei és a tiszta erkölcs, vagyis az a törekvés, hogy a tetteink mindig megfeleljenek Isten parancsainak, ami az ország fennmaradásának egyetlen biztosítéka.
Péld 2,1-9; Mt 19,27-29
„így minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől s rabigába görbed” (Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz)
Az Anyaszentegyház a mai napon Nursiai Szent Benedeket ünnepli. Ünnepeljük mint a nyugati szerzetesi életforma atyját, úgy is, mint Európa fővédőszentjét, végül mi magyarok mint népünk történelmének bástyáját, egyik legnagyobb jótevőjét. Benedek Umbriában, Nursiában született 480-ban. A hatalmas Római Birodalom ebben az időszakban már megroppant. Területe még megvolt, híre-neve ismert volt Európában, Ázsiában és Afrikában, hiszen ezen a három földrészen értékes tartományai voltak. A mostani jogtudomány alapjait ők rakták le, ebből fejlődött a modern kor, jogtudománya. Az állam fogalma is egy római császár, Diocletianus felfedezése. A birodalmat jól felszerelt katonaság védte. Kultúrája magas szintű volt, az is él a történelemben. A görög-római nyelv önmagában is bámulatra méltó alkotás, irodalma versben és prózában nehezen múlható felül. A nyugat-európai nyelvek nagy része latin származéknyelv. 312-ig kettőszázötven éven át véresen üldözte a Birodalom a keresztény vallást. Az új császár, Nagy Konstantin 313-ban viszont teljes vallásszabadságot adott a keresztényeknek (Milánói edictum). A pogány vallás, főleg annak erkölcstana oda vezetett, hogy a hatalmas birodalom a tudományos képzésen túl már nem tudott élet-eszményt adni Benedeknek. Ezért elhagyta az állami pályát és keresztény férfiközösséget alapított. Kemény fegyelem, napi sokszori és hosszú közös ima, sok fizikai munka. Iskolába jártak, hit és erkölcstant tanultak, tanítottak rendtársaknak és a világi híveket.(Kolostori iskola). Ápolták a civil kultúrát, olvasták és másolva mentették át a gazdag görög-római irodalmat. Jelmondatuk: „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!”)Mozgalmuk ezért él ma is,ezért írta Berzsenyi Dániel nekünk is figyelmeztetésnek: „Így minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledűl s rabigába görbed” Berzsenyi Dániel (1776-1836) rádöbbent: figyelmeztetnek az ő alapelvei és a tiszta erkölcs, vagyis az a törekvés, hogy a tetteink mindig megfeleljenek Isten parancsainak, ami az ország fennmaradásának egyetlen biztosítéka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése