Keresztelő Szent János vértanúsága
Jer 1,17-19;Mk 6,17-29
„Heródiás ármánykodott ellene, és meg akarta őt ölni, de nem tudta”
Zakariás pap angyal közvetítésével kapott hírt a mennyországból, hogy idős kora ellenére fia születik, akit Jánosnak kell majd neveznie. Azt is megtudta Isten követétől, hogy nemcsak próféta lesz a fia, hanem az az egyetlen próféta, aki nem előre jelzi a Messiás eljövetelét, mint a többiek, hanem kezével rámutatva arról tesz tanúságot, hogy „ez a férfi itt” a Messiás. Zakariás pap mivel nem hitt az angyal szavának, kilenc hónapi némasággal sújtotta. Fia névadása alkalmával aztán megnyílt az ajka, és a kisfiáról így jövendölt: „Téged pedig gyermek a Magasságbeli prófétájának fognak hívni: mert az Úr színe előtt fogsz járni, hogy előkészítsd az ő útját, és népét az üdvösség ismeretére tanítsd bűneik bocsánatára” (Lk 1,76-77) A kis Jánost három éves korában elvitték Kirbet-Qumránba, ahol a papi családokból született fiúkat nevelték aszketikus életvitellel. Harminc évesen elhagyta Qumránt, és a Jordán partjánál kezdte hirdetni: köztünk van Isten küldötte, hozzám jön majd, hogy bemutathassam a rá váró hívő embereknek. Jézus valóban felkereste Jánost, de a Szentlélek figyelmeztette, ki áll előtte a vízben, s akire látja leszállni a Lelket és rajta maradni, az a Messiás. Többet aztán nem találkoztak. Amikor tanítványai féltékenykedni kezdtek, hogy Jézushoz többen járnak, mint Jánoshoz, ő azt felelte: „Akié a menyasszony az a vőlegény; a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, ujjongva örül vőlegény hangjának. Ez az örömöm most beteljesedett. Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem” (Jn 3,29-30) Jánost Heródes király katonái hamarosan elfogták és börtönbe vetették, mert a királyt figyelmeztette, hogy testvére elvált feleségét nem szabad feleségül vennie. (Mk 6,18) Az elbocsátott asszony, Heródiás, ezért nagyon megharagudott Jánosra. Úgy érezte, hogy derékba törheti királynéi reményeit. Áskálódott János ellen, de célját nem érte el, mert a király félt Jánostól, de becsülte. Amikor Heródes születésnapját nagy vendégsereg ünnepelte, Heródiás lánya bement táncolni a férfi vendégek közé és sikere volt. A király bőkezűen akarta megjutalmazni a művészi teljesítményt, ezért könnyelműen ezt az ígéretet tette: „Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked. Meg is esküdött neki, hogy „Bármit kérsz, megadom neked, akár az országom felét is!” (22-23) A lány kiment anyjától tanácsot kérni,aki a lelke mélyén szunnyadó gyűlöletet felszítva, kurtán parancsolt: „Keresztelő János fejét. Erre nagy sietve bement a királyhoz és előadta kérelmét: Azt akarom, hogy rögtön add nekem egy tálon Keresztelő János fejét” (24-25) Íme, mivé silányít egy királynét a sértett hiúság, a hamu alatt izzó gyűlölet. Gyorsan, azonnal lefejezni a börtönben Isten prófétáját. A király nem tud helyesen ítélni. Az eskü, ami Isten tanúságtétele, hogy kerülhet pecsétnek egy értelmetlen gyilkosságra? Hány ember esik ma is nemtelen indulatok, sértődöttség, gyűlölet, bírvágy, bosszú áldozatául.
Jer 1,17-19;Mk 6,17-29
„Heródiás ármánykodott ellene, és meg akarta őt ölni, de nem tudta”
Zakariás pap angyal közvetítésével kapott hírt a mennyországból, hogy idős kora ellenére fia születik, akit Jánosnak kell majd neveznie. Azt is megtudta Isten követétől, hogy nemcsak próféta lesz a fia, hanem az az egyetlen próféta, aki nem előre jelzi a Messiás eljövetelét, mint a többiek, hanem kezével rámutatva arról tesz tanúságot, hogy „ez a férfi itt” a Messiás. Zakariás pap mivel nem hitt az angyal szavának, kilenc hónapi némasággal sújtotta. Fia névadása alkalmával aztán megnyílt az ajka, és a kisfiáról így jövendölt: „Téged pedig gyermek a Magasságbeli prófétájának fognak hívni: mert az Úr színe előtt fogsz járni, hogy előkészítsd az ő útját, és népét az üdvösség ismeretére tanítsd bűneik bocsánatára” (Lk 1,76-77) A kis Jánost három éves korában elvitték Kirbet-Qumránba, ahol a papi családokból született fiúkat nevelték aszketikus életvitellel. Harminc évesen elhagyta Qumránt, és a Jordán partjánál kezdte hirdetni: köztünk van Isten küldötte, hozzám jön majd, hogy bemutathassam a rá váró hívő embereknek. Jézus valóban felkereste Jánost, de a Szentlélek figyelmeztette, ki áll előtte a vízben, s akire látja leszállni a Lelket és rajta maradni, az a Messiás. Többet aztán nem találkoztak. Amikor tanítványai féltékenykedni kezdtek, hogy Jézushoz többen járnak, mint Jánoshoz, ő azt felelte: „Akié a menyasszony az a vőlegény; a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, ujjongva örül vőlegény hangjának. Ez az örömöm most beteljesedett. Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem” (Jn 3,29-30) Jánost Heródes király katonái hamarosan elfogták és börtönbe vetették, mert a királyt figyelmeztette, hogy testvére elvált feleségét nem szabad feleségül vennie. (Mk 6,18) Az elbocsátott asszony, Heródiás, ezért nagyon megharagudott Jánosra. Úgy érezte, hogy derékba törheti királynéi reményeit. Áskálódott János ellen, de célját nem érte el, mert a király félt Jánostól, de becsülte. Amikor Heródes születésnapját nagy vendégsereg ünnepelte, Heródiás lánya bement táncolni a férfi vendégek közé és sikere volt. A király bőkezűen akarta megjutalmazni a művészi teljesítményt, ezért könnyelműen ezt az ígéretet tette: „Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked. Meg is esküdött neki, hogy „Bármit kérsz, megadom neked, akár az országom felét is!” (22-23) A lány kiment anyjától tanácsot kérni,aki a lelke mélyén szunnyadó gyűlöletet felszítva, kurtán parancsolt: „Keresztelő János fejét. Erre nagy sietve bement a királyhoz és előadta kérelmét: Azt akarom, hogy rögtön add nekem egy tálon Keresztelő János fejét” (24-25) Íme, mivé silányít egy királynét a sértett hiúság, a hamu alatt izzó gyűlölet. Gyorsan, azonnal lefejezni a börtönben Isten prófétáját. A király nem tud helyesen ítélni. Az eskü, ami Isten tanúságtétele, hogy kerülhet pecsétnek egy értelmetlen gyilkosságra? Hány ember esik ma is nemtelen indulatok, sértődöttség, gyűlölet, bírvágy, bosszú áldozatául.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése