Nagyböjt negyedik hetének hétfője
Új ég és új föld az utolsó
időben.
A próféta az utolsó időkről beszél, és arról, hogy akkor az Úr milyen békés, gyógyult és gyönyörű világot teremt. Mi az utolsó idő? Jézus eljövetele? Azt az idők teljességeként említi az evangélium. Abban az időben Jeruzsálem a római kaszárnyák árnyékában élt, a nép pedig egyáltalán nem Isten öröme volt. Folyton vitatkoztak Jézussal, el is veszejtették. Zsidó ország pusztulása 70-ben történt. Ez a békés, boldog korszak, amiről Izajás szól, nem vonatkozik az ostrom idejére, az emberek pusztultak a falakon, pusztultak az éhségtől, a csecsemők csak napokat éltek. Jeruzsálem romhalmaz lett. Most az új Izrael idején sincs béke. Rendszeresek az öngyilkos robbantások, gyűlölet és pusztulás van mindennap, Istennek nem telhet öröme bennük. Ezt nem Isten műveli, hanem az isten nélküli emberek. Világ vége? Akkor lesz új ég és új föld, de a feltámadás után már égi Jeruzsálem lesz, nem születnek csecsemők, nem nőnek nemzedékek, és száz éves sem lesz senki, mert nem lesz idő sem. Marad az egyetlen lehetőség: a nagy büntetés, amelyről beszél a Jelenések könyve, amelyben elpusztul a bűnösök megtérni nem akaró tömege, és utána boldog, béke-idő következik. Minden elpusztul, ami a szörnyű élményekre emlékeztetne. Ezt a kort megint Isten teremti meg, nem az emberi technika és ügyesség műve lesz. Mi nem ennek a világnak vagyunk a részesei. Mi emlékszünk a romokra is, őrültek dühös üldözéseire, hitet és magyarságot romboló évtizedekre is, de tudunk remélni abban a szép világban is. Ennek kialakításában nekünk kiváló feladatot szán Isten. Készülünk erre? Mert előbb nekünk kell igazán hívő keresztény nemzetté válnunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése