Nagyböjt negyedik hetének péntekje
Az igaz ember sorsa.
Az igaz az, aki megfelel a fogalmának. Igazságos az, aki mindenkinek megadja azt, ami jár neki. Mindkét jelleg megvan az igaz emberben, akit a nem igazak, a gonoszok üldöznek. Tisztességesen, rendesen dolgozik, senkit meg nem károsít, mindenkin segít. Isten rendje az igazság mércéje nála. Abban bízik, hogy Isten megsegíti a földön és az égben. A gonoszok mások kárából élnek: „nyomjuk el a szegény igazat, ne kíméljük az özvegyet, és ne tekintsünk a koros aggastyán ősz hajára!”(10) Az erőszak emberei ők.„Nem ismerik Isten titkait, nem remélik a jóság bérét.”(22) Melyik csoportnak van igaza? A gonoszok: gyalázzuk meg szidalommal, kínzással, szelíd marad-e és állhatatos a jóban?(Jób) Ítéljük gyalázatos halálra! Megmenti-e Isten? Érdemes mégis becsületesnek lenni? Igen, csak annak érdemes lenni! Isten titka, hogy az igaz kijátszható itt a földön, de nemcsak földi élet van, hanem örök élet is, és ott a jó elnyeri jutalmát, míg a gonosz örökké bűnhődni fog. Isten ezt nyíltan tanítja, mégsem látják meg, mert a „gonoszságuk vakká tette őket.”(21) Jézus a legjobb példa. Őt gyalázták, ütötték, halálra ítélték gyalázó szándékkal. Szelíd maradt, „ki sem nyitotta száját.”, hanem csak annyit mondott: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek ”(Lk 23,34) A végső fejlemények a döntők, hogy milyennek érdemes lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése