SARLÓS BOLDOGASSZONY

SARLÓS  BOLDOGASSZONY  
Szof 3,14-18;Róm 12,9-10b;Lk 1,39-56
Szűz Mária látogatása Erzsébetnél 

Isten örömében teremtette a világot. Úgy gondolom, hogy a teremtés megkezdése előtt Isten, aki végtelen szeretet, nemcsak teremtő erejét kínálta fel az új létrend megalkotásához, hanem a tökéletes szeretete jeléül a saját egyszülött Fiát, lényének tökéletes képmását állította ennek a világnak csúcspontjára, mint ős-mintaokot és mint beteljesítést. Elhatározta, hogy Fia majd részese lesz a teremtésnek azzal, hogy megtestesül. Jövendő emberteste az anyagi világ mérhetetlen nagy és kicsiny állagának, emberlelke pedig minden szellemi létezőnek mintaképe lesz. A megtestesülés eszközéül megtervezte az édesanya alakját, mint a szentháromságos isteni szeretet teremtett tükörképét, aki méltó lesz a világba lépő Istenemberrel emberi síkon megéreztetni az Őt öröktől fogva szülő Atya szeretetét A mai napon tulajdonképpen ennek a végtelen jóságnak az örömünnepe van. Mária, a názáreti Szűz, Gábor főangyaltól értesül Isten örök tervének beteljesüléséről. Alázatos szíve megdobban e hír hallatára: Őt választott ki Isten öröktől fogva, hogy Fiának Édesanyja légyen. Ezért tette Őt kegyelemmel teljessé: értelme fel tudja fogni  mi a hivatása, akarata vállalja egész lélekkel a teremtetlen Szeretet örökös szolgálatát,hogy tőle csak  a szeretetet kapja a születendő kisded. Nem kapja ehhez a többi édesanya természetes örömeit, de a Szentlélek teremtő szeretetét a legnagyobb mértékben. Istenanya lesz. Igaz, eleinte ezt csak Ő tudja,  majd magzatával együtt már ketten tudják és apránként kitárul  a titok kapuja, kezdik küldetésének vállalásáért áldani, aztán kitárul előtte méltóságának csodálatos elismerése. Mária pedig a szeretet avatott hőseként válaszol: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38) „És az Ige testté lőn, és miköztünk lakozék.” Ettől kezdve minden gondolata és érzése a magzaté. Nem mondja szüleinek, sem a vőlegényének, főleg nem dicsekszik környezetének. Nem hirdeti, nem hirdetteti ostoba emberek módján: Istenanya vagyok. Ő a szeretet szolgálóleánya, nincs benne egy csöpp önzés sem A jó hírt hozó angyal megadta a szolgálat első teendőjét: „Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiút fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van”. (Lk 1,36) A szeretet Édesanyjának ez elég. Két öreg emberen kell segíteni. Fiatal asszony-erejére nagy szükség van , és magzata  is meg akarja kezdeni megváltó tevékenységét. Oda kell Őt vinnie. Az úton gyönyörködő szeme első ablaknyitás magzata számára: ezen az úton fog majd járni az örök város, Jeruzsálem felé. Megérkezve Ein-Karimba, Erzsébet örül a fiatal rokonnak, aztán feltárul előtte a titok: „Hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott méhemben a magzat.” (43-44) A Szentlélek kinyilatkoztatta a nagy titkot: itt van a Messiás az egyik anyai szív alatt  hozva az előre adott megszentelő kegyelmet a másik anyai szív alatt táncoló magzatnak. Elkezdődött  a szeretet öröm-világa, amit az Atya a teremtés előtt már nekünk ajándékozott. Miért nem fogadjuk, miért nem folytatjuk mi emberek?