Az
isteni bölcsességhez mindenkinek szabad útja van
„Tanulhatsz, fiam ha kedved van hozzá, és ha figyelsz, okosabb leszel. Ha akarsz, tanulhatsz, és bölcs lesz belőled, hogyha a füledet felém fordítod” Isten mindenkit szívesen lát a mennybejutás nagy versenyében. Az első feltétel az okosság erényének megszerzése. Mint tudjuk, ez arra tesz készségessé, hogy az első lépéseket meg tudd tenni az elinduláshoz, hogy a lehetőségek közül ki tudd választani, melyik lesz a számodra az első jó lépés, a kínálkozó eszközök közül mit kell választanod. „Ha kedved van a tanuláshoz”, mondja a kegyelem. Tehát a szórakozás, a játék helyett olyat kell vállalnod, ami nem gyerekes elfoglaltság, nem kellemes, hanem áldozatot követel. Az okosság erénye arra sarkall, hogy a tanulást válaszd. „Szegődj szívesen az öregekhez, és ahhoz csatlakozz, akit bölcsnek ítélsz. Szívesen hallgasd meg Isten minden szavát s ne hagyj észrevétlen egyetlen bölcs mondást se. Nézz körül, kiben van bölcsesség és korán keresd fel, koptassa el lábad házának küszöbét” (34-36) A bölcs és környezete szívesen fogadja az ifjú érdeklődőt, és ha nem is éred föl ésszel a bölcsességet, amiről ők eszmét cserélnek, azt észre tudod venni, hogy ők a haladás lépcsőjén már magasabban járnak, nem a kezdeti okosságról szólnak, de a klíma is meglegyinthet egy-egy okos szó hallatán, s neked, az érdeklődőnek már az is ritka élmény. „elmélkedj sokat az Úr törvényein, s az ő parancsain gondolkodj szüntelen” (37) Itt talán nem oktalan utalnom, hogy Sirák fia is ezt tehette: a zsidó nép bölcselő királya, Salamon, jó 6-7 évszázaddal korábban élt, mint ő. Talán éppen az ő írásai kerültek a kezébe, vagy a Biblia egyéb részletei ragadták meg a figyelmét, és az okosság, majd a kinyíló bölcsesség útját ő is így fedezte fel és ösztönözte a saját útját megkeresni. Senki sem születik professzornak, tanulnia kell, és hagyni kiteljesülni önmagában mindazt, amit Isten az ő közvetítésével akar közkinccsé tenni.Persze ezeket a lelkes elhatározásokat nemcsak ártatlan emberi szórakozások befolyásolhatják, és fordíthatják el az ifjú keresőt az okosság, majd a bölcsesség keresésétől, hanem az erkölcsi élet buktatói is. Ezért Sirák fia Jézus ezekre a veszélyekre is felhívja ifjú tanítványai figyelmét. „Ne tégy semmi rosszat, és nem ér semmi rossz. Kerüld a bűnt, s a bűn is elkerül. Fiam, ne vesd a barázdába jogtalanság magvát, nehogy hétszeresen kelljen learatnod” (Sir 7,1-3) Sőt arra is figyelnünk kell, hogy az egész emberi nemet bűnössé tette, a mennyországból kizárta ősszüleink vétke, amikor tudatosan megsértette Éva majd Ádám is Isten parancsát azzal, hogy a jó és rossz tudásának fájáról ettek, bár tudták, hogy az az egész emberiségnek Istentől, az örök boldogságtól való elszakadását fogja okozni. Nagyon mély gondolatsort indít el Jézus, Sirák fia ezzel a következő figyelmeztetéssel: „Ne kérd Istentől uralkodók trónját, se pedig díszhelyet ne kérj a királytól” (4) Nem utal ugyan az ősbűnre, amibe Éva szerencsétlenül belerángatta maga mellé Ádámot és az egész emberiséget, de arra igenis rámutat, hogy Évának nagyon felcsigázta hiúságát:ilyen áron ő nemcsak első asszony lesz, hanem istenasszony. A sátán ravaszul tovább duruzsolt a fülébe: Semmi esetre sem fogtok meghalni (ha esztek a tiltott fáról), Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat.(Ter 3,4-5) Olybá tűnik, hogy ezért kerül a tanítványok féltésébe ez a mondat: „Ne kérd az Istentől uralkodók trónját, se pedig díszhelyet ne kérj a királytól”. A tudós bölcsész maradjon mindig a tiszta igazság tisztakezű képviselője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése