Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2015. július 1., szerda

Sirák Fiának Könyve 27.



Az isteni bölcsességhez mindenkinek szabad útja van
 
„Tanulhatsz, fiam ha kedved van hozzá, és ha figyelsz, okosabb leszel. Ha akarsz, tanulhatsz, és bölcs lesz belőled, hogyha a füledet felém fordítod”  Isten mindenkit szívesen lát a mennybejutás nagy versenyében. Az első feltétel az okosság erényének megszerzése. Mint tudjuk, ez arra tesz készségessé, hogy az első lépéseket meg tudd tenni az elinduláshoz, hogy a lehetőségek közül ki tudd választani, melyik lesz a számodra az első jó lépés, a kínálkozó eszközök közül mit kell választanod. „Ha kedved van a tanuláshoz”, mondja a kegyelem. Tehát a szórakozás, a játék helyett olyat kell vállalnod, ami nem gyerekes elfoglaltság, nem kellemes, hanem áldozatot követel. Az okosság erénye arra sarkall, hogy a tanulást válaszd. „Szegődj szívesen az öregekhez, és ahhoz csatlakozz, akit bölcsnek ítélsz. Szívesen hallgasd meg Isten minden szavát s ne hagyj észrevétlen egyetlen bölcs mondást se. Nézz körül, kiben van bölcsesség és korán keresd fel, koptassa el lábad házának küszöbét” (34-36) A bölcs és környezete szívesen fogadja az ifjú érdeklődőt, és ha nem is éred föl ésszel a bölcsességet, amiről ők eszmét cserélnek, azt észre tudod venni, hogy ők a haladás lépcsőjén már magasabban járnak, nem a kezdeti okosságról szólnak, de a klíma is meglegyinthet egy-egy okos szó hallatán, s neked, az érdeklődőnek már az is ritka élmény. „elmélkedj sokat az Úr törvényein, s az ő parancsain gondolkodj szüntelen” (37) Itt talán nem oktalan utalnom, hogy Sirák fia is ezt tehette: a zsidó nép bölcselő királya, Salamon,  jó 6-7 évszázaddal korábban élt, mint ő. Talán éppen az ő írásai kerültek a kezébe, vagy a Biblia egyéb részletei ragadták meg a figyelmét, és az okosság, majd a kinyíló bölcsesség útját ő is így fedezte fel és ösztönözte a saját útját megkeresni. Senki sem születik professzornak, tanulnia kell, és hagyni kiteljesülni önmagában mindazt, amit Isten az ő közvetítésével akar közkinccsé tenni.Persze ezeket a lelkes elhatározásokat nemcsak ártatlan emberi szórakozások befolyásolhatják, és fordíthatják el az ifjú keresőt az okosság, majd a bölcsesség keresésétől, hanem az erkölcsi élet buktatói is. Ezért Sirák fia Jézus ezekre a veszélyekre is felhívja ifjú tanítványai figyelmét. „Ne tégy semmi rosszat, és nem ér semmi rossz. Kerüld a bűnt, s a bűn is elkerül. Fiam, ne vesd a barázdába jogtalanság magvát, nehogy hétszeresen kelljen learatnod” (Sir 7,1-3)  Sőt arra is figyelnünk kell, hogy az egész emberi nemet bűnössé tette, a mennyországból kizárta ősszüleink vétke, amikor tudatosan megsértette Éva majd Ádám is Isten parancsát azzal, hogy a jó és rossz tudásának fájáról ettek, bár tudták, hogy az az egész emberiségnek Istentől, az örök boldogságtól való elszakadását fogja okozni. Nagyon mély gondolatsort indít el Jézus, Sirák fia ezzel a következő figyelmeztetéssel: „Ne kérd Istentől uralkodók trónját, se pedig díszhelyet ne kérj a királytól” (4) Nem utal ugyan az ősbűnre, amibe Éva szerencsétlenül belerángatta maga mellé Ádámot és az egész emberiséget, de arra igenis rámutat, hogy Évának nagyon felcsigázta hiúságát:ilyen áron ő nemcsak első asszony lesz, hanem istenasszony. A  sátán ravaszul tovább duruzsolt a fülébe: Semmi esetre sem fogtok meghalni (ha esztek a tiltott fáról), Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat.(Ter 3,4-5) Olybá tűnik, hogy ezért kerül a tanítványok féltésébe ez a mondat: „Ne kérd az Istentől uralkodók trónját, se pedig díszhelyet ne kérj a királytól”. A tudós  bölcsész maradjon mindig a tiszta igazság  tisztakezű képviselője.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése