Sirák Fiának Könyve 26.

A földiekhez ragaszkodó emberek bölcsessége arra szolgált, hogy a megkívánt anyagi előnyöket könnyen, gyorsan, biztosan tudják megszerezni. 

 
A vallásos emberek sokkal magasabb rendű célt tűztek ki: náluk a bölcsesség az üdvösség megszerzésének biztosabb útját segített megtalálni. Sirák fia ennek volt a mestere. Ezért ajánlja: „Aki az Urat féli, abból jó barát lesz, mert amilyen ó maga, olyan a barátja” (Sir 6,17) Aki a földi bölcsességet komolyan akarta művelni, annak segítségére siettek azok, akik már fölfedeztek bizonyos képzési módokat, például a matematika és a geometria törvényszerűségeit. Ezzel elindították a gondolkodó elmét egy olyan úton, amely a megismerni kívánt dolog lényegére irányította, és csak annak a megismerésére törekedet. Az említett két tudományág, a matematika és a geometria csak a megismerni kívánt dolgok hosszára, szélességére és magasságára kíváncsi. Ezt követte egy újabb lépés: ha a tudományt még inkább összpontosítani akarjuk valamire, még a matematika fontos témáját,a mennyiségeket is el kell hagyni tudományos munkánknál, és csak arra kell összpontosítanunk figyelmünket, hogy a megismerendő dolgoknak mi a lényege. Ezt a tudomány-ágat nevezzük bölcseletnek, görögül filozófiának. Ezt még egy újabb tudományág múlja felül: a teológia. Ennek témái Isten kinyilatkoztatott igazságai, amelyeket Isten maga mondott el kiválasztott hírnököknek azzal a megbízással, hogy mondják el az embereknek, és így szerezzenek megbízható ismereteket Istenről és a vele való kapcsolatainkról. Aki a teológiát komolyan akarja tanulmányozni, annak előbb a bölcselettel kell megismerkednie. A most következő, Sirák fiától örökölt ismeretanyag alcíme:A bölcsesség iskolájában: „Fiam, tanulj ifjúságodtól fogva és még ősz fejjel is gyarapodj a bölcsességben. Legyen rá gondod, mint a szántóvetőnek, akkor majd bőséges termést várhatsz tőle. Kevés gondod lesz a megmunkálásával, s rövid idő múltán ízleled gyümölcsét” (Sir 6,18-19) Miért éppen a földművességet ajánlja jó példának? Sokan lenézték a földműveseket. Pedig az egyik legfontosabb munkát végzik, és sok mindenhez kell érteniük. A kert felásásától kezdve a szántóföld ásóval, állatvontával, később traktor majd szántógép segítségével való megmunkálásáig. Előkészíteni a jól megválasztott vetőmagot, a földbe juttatni, betakarni. Sok munka kell a jó termés biztosításához, de megéri, hiszen a kenyerünk és sok más főznivalónk így biztosítható. „A balgatag ember nyersnek érzi ízét, s nem tart ki mellette, aki ostoba. Úgy érzi, súlyos kő nehezedik rá és nem képes lerázni magáról. A bölcsesség olyan, mint a neve mondja, érte nem sokan szoktak lelkesedni”(20-22)„Figyelj, fiam, s vedd át gondolataimat, ne vesd meg, amit tanácsolok neked. A bölcsesség bilincsét rakd a lábadra, a nyakadat meg hajtsd az igájába. Hajtsd alá a vállad, s hordozzad a terhét, a gyeplőit ne und meg sohasem. Közeledj felé szíveddel-lelkeddel, és minden erőddel tarts ki az útjain. Keresd csak, járj utána s biztosan rátalálsz, s hogyha megtalálod, ne engedd el többé. Végül megtalálod nála nyugalmadat, és csupa gyönyörré változik számodra. Erős támaszul szolgálnak majd bilincsei, nyakláncai pedig pompás öltözékül. Igájából aranypálca válik, gyeplőiből meg bíborszínű szalag. Magadra öltöd majd, mint pompás díszruhát, ékes koszorúként a fejedre teszed” (23-31) Bizonyára sokan megbámulják a tudósokat, amikor ünnepélyesen felvonulnak. Kinek jut eszébe, hogy irigyelje őket? Annak is szól Sirák fia, a bölcs: Gyermekem, ezek az urak és sok hölgy is köztük megszenvedett ezért a díszruháért. A tied is lehet, de hogy nyugodt szívvel hord, alaposan rá kell szolgálni. A kegyelem majd téged is segít.