Az Irgalmasság Szent Éve 173.

Mindig van még valami! Egynek, még mindig, és mindig híjával vagyunk. Ne gondoljuk azt, hogy … Vagy, már úgy állunk, hogy bármikor is érhet bennünket az elszámoltatás? Könnyelműség azt gondolni! Jézus maga mondja, hogy embernek lehetetlenség készen lenni! Isten kezében van az adu ász! A végső lapot Ő fogja kijátszani! Azonban, ha életünket úgy éljük, ahogy arról Pál beszél: próbálunk, igyekszünk Isten törvényeire feltakarni, „örülni fogtok, ha most szomorkodnotok kell is egy kissé a különféle kísértésekben, hogy hitetek próbája a romlandó aranynál sokkal értékesebbnek bizonyuljon dicséretetekre, dicsőségetekre és tisztességetekre Jézus Krisztus megjelenésekor”! Bizony, Pál csupán kísértésről beszél, de nem arról, hogy a kísértésnek engedünk, éppen ezért bűnre jutunk! De ezt talán, Pál esetében nyugodtan kijelenthetjük, hogy csak azért nem beszél itt a bűnről, amiért nem akar dramatizálni, belebocsátkozni olyan történésekbe, melyek súlyos problémáink, terhünk. A lényeges az, hogy milyen a hitünk, és látjuk-e hitünk célját, azt a végtelen érdemet, az örökséget, amiért érdemes a hitünkben kitartani! Krisztusban, a Szentlélekkel, mert az Atyához igyekszünk! Uram, Mennyei Atyám, segíts meg, hogy soha ne legyek elégedett önmagammal, hitemmel, és lelki életemmel! De segíts meg, hogy képes legyek fejlődni, megfejlődni, az az Életet, amivel megajándékoztál. Ámen