SZENT
VII. GERGELY
pápa,
Tusciában
(Toszkána) született 1028 körül,
Hildebrandus néven. Atyja egyesek szerint ácsmester, más életrajzírója szerint
földmíves volt. Rómában nevelkedett, előbb egy kolostorban, majd egy esperes
házában, aki később VI. Gergely pápa
lett. Pápaként is maga mellett tartotta az ifjút, sőt még amikor Kölnbe
számkivetésbe küldték, akkor is együtt maradtak. A következő IX. Leó pápa,
is maga mellé vette Hildebrandot.
Hildebrand
mélyen vallásos fiatalember volt. Pápai szolgálatban állott továbbra is,
követségeket vezetett, összesen hét pápát is szolgált. Élesen látó és erős
akaratú ember volt
1073-ban
pápává választotta a római nép, hiszen a bíborosok szinte csak jóváhagyták a
nép akaratát, a VII. Gergely nevet vette fel. Sokat küzdött az Egyház
szabadságáért, főként IV. Henrik német császár ellenében. Küzdött a simónia
ellen, a laikus invesztitúra
ellen, a papi méltóság semmibevétele ellen. Rákényszerítette Henrik császárt,
hogy 1077. január 28-án vezeklésül Canossa várában mezítláb, zsákruhában kérjen
a kiközösítés alól feloldozást. A feloldozás után a császár továbbra is
kíméletlenül üldözte Gergelyt. Közben 1083-ban követet küldött Magyarországra
(Szent) István,
(Szent) Imre
és (Szent) Gellért
szentté avatására.
Száműzték,
Salernóban magányosan és elhagyatottan halt meg 1085-ben,
ám utolsó szavaival is a hűbériség kilengései ellen beszélt. 1577-ben
felnyitották sírját, és testét épségben találták. 1606-ban V. Pál pápa
avatta szentté. Az egész Egyházra 1728-ban XIII. Benedek pápa
terjesztette ki tiszteletét.
Példája:
Lehet,
hogy nem látod utad eredményét, utadat akkor is következetesen kell járnod!
Olvasmányok: ApCsel 20, 17-18.28-32.36; (Zsolt 109, 1-4; Mk 1, 17); Mt
16, 13-19 (v. pápák)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése