Philippe Barbarin lyoni bíborosérsek a pápa különleges küldötte Manilában az Irgalmasság IV. Apostoli Világkongresszusán

Barbarin bíboros és Sako káld pátriárka együtt emelik fel a Szűzanya szobrát 

Január másodikán Ferenc pápa Philippe Barbarin lyoni bíborosérseket nevezte ki különleges küldöttének az Irgalmasság IV. Apostoli Világkongresszusára, melyet a Fülöp-szigeteki Manilában tartanak ez év január 16-a és 20-a között

Az Irgalmasság Apostoli Világkongresszusának a története

Az Irgalmasság Első Világkongresszusát Christoph Schönborn bécsi bíboros-érsek kezdeményezésére hirdették meg Bécsben 2007. április 8-án. A bejelentés alkalmával tartott sajtókonferencián a bécsi bíboros elmondta, hogy az első világkongresszust Rómában tartják 2008-ban a vatikáni VI. Pál aulában április 2-a és 6-a között.

Első kongresszus Rómában 2008 áprilisában

Azért választották ezt az időpontot, mert április másodika annak a nagy lengyel pápa halálának az emléknapja, aki pápasága legfontosabb küldetésének tartotta, hogy „az egyház az isteni irgalmasság tanúja legyen”. A bécsi bíboros megismételte II. János Pál pápa szavait, melyeket 2002-ben az Isteni Irgalmasságnak a Krakkó melletti Łagiewniki kegyhelyén mondott: „Az emberiség számára nincs más forrása a reménységnek, mint az Isten irgalmassága”. Ezen gondolat jegyében ajánlotta II. János Pál pápa ugyanott az egész emberiséget az isteni irgalmasság oltalmába.

Szent II. János Pál pápa nyomdokain, testben és lélekben

Łagiewniki kisvároska Krakkótól délre pár kilométerre fekszik, amelynek rendházában élt egykor a múlt század első felében Szent Faustina Kowalska (1905-1938) rendtársaival együtt. II. János Pál pápa a 2000-es nagy jubileumi év során április 30-án avatta szentté, a Húsvét utáni második vasárnapon, melyet az Isteni Irgalmasság vasárnapjának nevezett el. „A hívek közül sokan úgy tartották, hogy II. János Pál pápa halála éppen az Isteni Irgalmasság vasárnapjának a vigíliáján, az Úrtól kapott jelként értelmezhető”.  Schönborn bécsi bíboros kiemelte azt is, hogy „az irgalmasság témája erős vallásközi jelleget is kap, amennyiben zsidó, muzulmán és buddhista küldöttség is részt vesz a kongresszuson”. „Az isteni irgalmasságnak ez az első találkozója nagyon gyökeres bátorítást ad ahhoz, hogy felfedezzük az evangélium szívét, vagyis Isten irgalmasságát”.

Második kongresszus Łagiewniki kegyhelyén 2011 októberében

XVI. Benedek pápa a második világkongresszus színhelyéül nagy tapintattal és tisztelettel elődje és  Szent Faustina Kowalska iránt, az irgalmasság lengyel nemzeti kegyhelyét jelölte 2011. október elseje és ötödike között, melynek témája: „Az irgalom a reménység forrása”. Erre az alkalomra a világ 69 országából 2500 résztvevő érkezett. A találkozó elmélyült teológia és spirituális reflexiók és tanúságtételek sorozatából állott, melynek során előadások, megbeszélések, imádság és liturgia keretében mélyítették el az isteni irgalmasság misztériumát. „Az isteni irgalmasság apostoli küldetése legyen az új evangelizálás kiváltságos útja” – hangsúlyozták a résztvevők. XVI. Benedek pápa a kongresszus résztvevőinek küldött üzenetében azt kérte, hogy nyissák meg Szent Faustina Kowalska lelki „doktorátusának”a  dossziéját, mely lehetővé teszi mindenki számára, hogy betekintést nyerjen „tanításának az egyetemességébe”. A kongresszus során két város, Manila és Bogota is hivatalosan benyújtotta az igényét arra, hogy minkét ország, a Fülöp-szigetek és Kolumbia is kész megrendezni a soron következő találkozót. A kolumbiai főpásztorok kérésüket az országukban dúló polgárháború kilátástalanságával indokolták. Az 1960 óta folyó polgárháborúban az egymással szembenálló erők, a kormánycsapatok, a felkelő (FARC) forradalmárok és a szervezett alvilág, minden eddigi kezdeményezés ellenére sem tudtak megegyezésre jutni. Az ádáz harcokban több százezren vesztették életüket, két millióan pedig a szomszédos országokba emigráltak.

Harmadik kongresszus Bogotában 2014 augusztusában

„Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy Anya vagy” – kérték a bogotai főpásztorok az Irgalmasság Anyjának a segítségét és meghallgatásra leltek. 2014. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Kolumbia nyolcmillió lakosú fővárosában, a tengerszint felett 2600 méter magasságban fekvő Bogotában nyílt meg a kongresszus. A találkozó 1400 résztvevője a világ mintegy 40 országát képviselte. A kongresszuson imádság imádságot követett, a megoldás szinte nyilvánvaló kilátástalansága ellenére is, és mégis, pontosan két évvel a bogotai irgalmasság kongresszus után, a sikeresen közvetítő Ferenc pápa és a római Szent Egyed közösség közbenjárása révén is, 2016. augusztus 25-én a szembenálló felek, vagyis az ország kormánya és a FARC békeszerződést írtak alá.

Negyedik kongresszus a Fülöp-szigeteki Manilában ez év január 16-a és 20-a között

A bogotai találkozó során egyértelművé vált, hogy a soron következő kongresszus helyszíne a korábbi másik kérelmező, vagyis a Fülöp-szigetek. Ferenc pápa 2015 január közepén látogatta meg Manilát, ahol 6-7 millió lelkes hívő jelenlétében tartott szentmisét. Az utóbbi hónapokban ismét belpolitikai feszültség fenyegeti a százmilliós kelet-ázsiai, döntő mértékben katolikus országot. Luis Antonio Tagle manilai bíboros érseket XVI. Benedek pápa 2011-ben nevezte ki érsekké és egy évvel később a bíborosok sorába iktatta. A 67 éves pápai küldöttet, Philippe Barbarin lyoni bíboros prímás érseket 2002 júniusában II. János Pál pápa nevezte ki érsekké, majd 2003-ban bíborossá kreálta.