VÍZKERESZT

VÍZKERESZT
„Kelj föl, tündökölj Jeruzsálem!”

1200 évvel korábban a zsidók még a honfoglalásuk előtt, Moáb mezején táboroztak. Negyven éves vándorlásuk végén erőt gyűjtöttek a honfoglaló harcra. Hatalmas sátortáborukat ijedten figyelte Moáb királya, Bálák. Messze földről, napkeletről prófétát hívatott, bénítsa meg átkával ezt a félelmetes népet, hogy végezni tudjon velük az ország királya. Bálám – ha nehezen is, de odamegy. Amint azonban átokra nyitná száját, Isten megnyitja prófétája szemét: „Szól Bálám Beor fia, szól a bezárt szemű ember. ..Látom őt, de nincs még itt, nézem őt, de nincs még közel”(Szám 24,15-17) Örömre gyúl a szíve, hiszen a Messiás jövőbeli eljöveteléről kapott üzenetet. Ezt otthon, Kánaánban is boldogan hirdeti. Megszületett Jézus, felragyogott az ígért csillag. Bölcsek figyelnek fel rá, és indulnak nyomban felkeresni hazájában, Izraelben. Viszik kincseiket, viszik a szívüket, hitüket. Boldogan keresik Jézust a zsidók királyi városában, amint a próféta jövendölte. Az akkor élő zsidók megrémülnek halván, hogy kit keresnek. Pedig hétszáz évvel korábban látomásban látta ezt a jelenetet Izaiás próféta, és ekkor írta: „Kel föl és tündökölj, Jeruzsálem”(1) Igen, az Úr dicsősége már másfél éve felragyogott fölötted, és most a pogányok sötét világából jönnek a bölcsek, a „háromkirályok.” Örülj, táguljon a szíved. Jeruzsálem fél, de jól irányít, a bölcsek célhoz érnek. Csak mutatóban vannak Jézusnak hívei Ázsiában. Jeruzsálem sem keresztény.  Ebben az időben egy kicsi, halász-vadász, hős harcos népet is elhív Isten Ázsiából. Nem Betlehembe, mert nem ott található az Úr Jézus. A Kárpát-medencében várja őket. Itt megismerteti önmagát velük, és kincsük, védőjelük lesz. 1100 éve élnek itt. Védőjük lett, de védelmezteti is magát e néppel. Európát is, és a hitet is.