A családról a családnak az Evangélium tükrében
19.
„Annyi utódod lesz, mint a föld porszeme”
Amikor Izsák feleségül vette Rebekkát, és egy ideig nem született gyermekük, Istenhez fohászkodott mindkét házastárs Rebekka termékenységéért. Isten már akkor jelezte, hogy az anyaméhben harc dúl a mozgásukat elnyert magzatok között, és azt is elmondta nekik, hogy nem az a gyermek fog előbb megszületni, akit Isten a választott nép közvetlen ősapjának rendelt. Rebekka ezt az üzenetet akarta biztosítani, ezért merészelte csellel Jákobot a messiási áldáshoz segíteni. Jákob bátyja haragja elől menekülve az égig érő létra tetejénél magától Istentől hallotta, hogy életét és küldetését maga Isten irányítja tetszése szerint. Az ő küldetése az volt, hogy kezdje robbanásszerűen fejlődésnek indítani az Ábrahámnak ígért nagy népet: „Annyi utódod lesz, mint a föld porszeme”amint megérkezett nagybátyja, Lábán lakhelyére, és találkozott nagyon szép lányával, Ráchellel, azonnal beleszeretett. Hamarosan meg is állapodtak Lábánnal, hogy Ráchelt feleségül kapja, amint hét évet leszolgál érte őrizve nagybátyja nyájait. Ennek a szolgálatnak végén már igazságosság alapján kérte jussa beteljesítését: „Add ki nekem a feleségemet, mert betelt már az idő, hadd menjek be hozzá”. (29,21) Boldogan kötötte meg a házassági szerződést, de amint hajnalban fátyol nélkül látta, az idősebb unokahúga lett ténylegesen a felesége. A nagybácsi-após bevallotta, hogy kevésbé szép és kelendő idősebb lányát, Leát akarta előbb férjhez adni. Ezért alkalmazta ezt az akkori szokások kínálta cselt. De azzal vigasztalta vejét, hogy hét éves újabb szolgálat után övé lesz Ráchel is. Jákob „beletörődött tehát abba, amit apósa akart. Letöltötte hét esztendőt, aztán feleségül vette Ráchelt is. Mindketten hozományul kaptak szolgálót: Lea Zilpát, Ráchel pedig Bilhát. „Mivel azonban az Úr látta, hogy Leát megveti, megnyitotta Lea méhét, a húga viszont meddő maradt. Fogant tehát és fiút szült, és elnevezte Rúbennek, mondván: Rám tekintett az Úr megaláztatásomban, most majd szeretni fog engem az uram”(31-32)
Jákob fiai a zsidó törzsek ősei
„Lea ismét fogant, fiút szült, és így szólt: Mivel meghallotta az Úr, hogy Jákob megvet engem, ezt is megadta nekem! Elnevezte tehát Simeonnak. Harmadízben is fogant, újra fiút szült, és így szólt: Most majd ragaszkodni fog hozzám az uram, hiszen három fiút szültem neki! Ezért elnevezte Lévinek. Aztán negyedszer is fogant, fiút szült és mondta: Most már hadd dicsőítsem az Urat! Ezért elnevezte Júdának. Azután szünetelt a szülése. Amikor Ráchel látta, hogy ő meddő, féltékeny lett a nővérére. Azt mondta a férjének: Adj nekem gyermekeket, különben meghalok! Jákob ezért megharagudott rá, és azt felelte: Hát én vagyok az Isten, aki megtagadta tőled méhed gyümölcsét? Erre Ráchel így szólt: Itt van a szolgálóm, Bilha, menj be hozzá! Szüljön ő a térdemen, és legyenek fiaim általa! Feleségül adta tehát neki Bilhát, aki, miután a férfi bement hozzá, fogant és fiút szült. Ráchel akkor azt mondta: Igazságot szolgáltatott nekem Isten! Ezért elnevezte Dánnak. Aztán ismét fogant Bilha, Ráchel szolgálója, és szült Jákobnak egy másik fiút. Ráchel erre azt mondta: Az Úr harcát vívtam nénémmel, és győztem! Elnevezte tehát Naftalinak. Amikor Lea látta, hogy ő nem szül, odaadta a férjének szolgálóját, Zilpát. Amikor az fogant és fiút szült, így szólt: Szerencsére! Elnevezte tehát Gádnak. Másikat is szült Zelfa, s ekkor Lea azt mondta: Ő a boldogságomra szolgál, mert boldognak mondanak engem az asszonyok! Ezért elnevezte Ásernek” (29,33-30,13)
„Annyi utódod lesz, mint a föld porszeme”
Amikor Izsák feleségül vette Rebekkát, és egy ideig nem született gyermekük, Istenhez fohászkodott mindkét házastárs Rebekka termékenységéért. Isten már akkor jelezte, hogy az anyaméhben harc dúl a mozgásukat elnyert magzatok között, és azt is elmondta nekik, hogy nem az a gyermek fog előbb megszületni, akit Isten a választott nép közvetlen ősapjának rendelt. Rebekka ezt az üzenetet akarta biztosítani, ezért merészelte csellel Jákobot a messiási áldáshoz segíteni. Jákob bátyja haragja elől menekülve az égig érő létra tetejénél magától Istentől hallotta, hogy életét és küldetését maga Isten irányítja tetszése szerint. Az ő küldetése az volt, hogy kezdje robbanásszerűen fejlődésnek indítani az Ábrahámnak ígért nagy népet: „Annyi utódod lesz, mint a föld porszeme”amint megérkezett nagybátyja, Lábán lakhelyére, és találkozott nagyon szép lányával, Ráchellel, azonnal beleszeretett. Hamarosan meg is állapodtak Lábánnal, hogy Ráchelt feleségül kapja, amint hét évet leszolgál érte őrizve nagybátyja nyájait. Ennek a szolgálatnak végén már igazságosság alapján kérte jussa beteljesítését: „Add ki nekem a feleségemet, mert betelt már az idő, hadd menjek be hozzá”. (29,21) Boldogan kötötte meg a házassági szerződést, de amint hajnalban fátyol nélkül látta, az idősebb unokahúga lett ténylegesen a felesége. A nagybácsi-após bevallotta, hogy kevésbé szép és kelendő idősebb lányát, Leát akarta előbb férjhez adni. Ezért alkalmazta ezt az akkori szokások kínálta cselt. De azzal vigasztalta vejét, hogy hét éves újabb szolgálat után övé lesz Ráchel is. Jákob „beletörődött tehát abba, amit apósa akart. Letöltötte hét esztendőt, aztán feleségül vette Ráchelt is. Mindketten hozományul kaptak szolgálót: Lea Zilpát, Ráchel pedig Bilhát. „Mivel azonban az Úr látta, hogy Leát megveti, megnyitotta Lea méhét, a húga viszont meddő maradt. Fogant tehát és fiút szült, és elnevezte Rúbennek, mondván: Rám tekintett az Úr megaláztatásomban, most majd szeretni fog engem az uram”(31-32)
Jákob fiai a zsidó törzsek ősei
„Lea ismét fogant, fiút szült, és így szólt: Mivel meghallotta az Úr, hogy Jákob megvet engem, ezt is megadta nekem! Elnevezte tehát Simeonnak. Harmadízben is fogant, újra fiút szült, és így szólt: Most majd ragaszkodni fog hozzám az uram, hiszen három fiút szültem neki! Ezért elnevezte Lévinek. Aztán negyedszer is fogant, fiút szült és mondta: Most már hadd dicsőítsem az Urat! Ezért elnevezte Júdának. Azután szünetelt a szülése. Amikor Ráchel látta, hogy ő meddő, féltékeny lett a nővérére. Azt mondta a férjének: Adj nekem gyermekeket, különben meghalok! Jákob ezért megharagudott rá, és azt felelte: Hát én vagyok az Isten, aki megtagadta tőled méhed gyümölcsét? Erre Ráchel így szólt: Itt van a szolgálóm, Bilha, menj be hozzá! Szüljön ő a térdemen, és legyenek fiaim általa! Feleségül adta tehát neki Bilhát, aki, miután a férfi bement hozzá, fogant és fiút szült. Ráchel akkor azt mondta: Igazságot szolgáltatott nekem Isten! Ezért elnevezte Dánnak. Aztán ismét fogant Bilha, Ráchel szolgálója, és szült Jákobnak egy másik fiút. Ráchel erre azt mondta: Az Úr harcát vívtam nénémmel, és győztem! Elnevezte tehát Naftalinak. Amikor Lea látta, hogy ő nem szül, odaadta a férjének szolgálóját, Zilpát. Amikor az fogant és fiút szült, így szólt: Szerencsére! Elnevezte tehát Gádnak. Másikat is szült Zelfa, s ekkor Lea azt mondta: Ő a boldogságomra szolgál, mert boldognak mondanak engem az asszonyok! Ezért elnevezte Ásernek” (29,33-30,13)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése