A családról a családnak az Evangélium tükrében 20.

A családról a családnak az Evangélium tükrében 20.

Jákob szerelme, Ráchel

Jákob, amikor bátyja, Ézsau haragja elől menekült, és nagybátyja közelébe jutott először Ráchellel találkozott. Hét évig dolgozott, hogy feleségül vehesse. Mindketten tisztán őrizték a testüket, hogy a házasságban az el nem pazarolt szerelemet kölcsönösen nyújthassák egymásnak nászajándékul. A jövendő após ügyeskedése miatt újabb hét évig élte Jákob a vőlegény kemény életét. Nem szomorította Ráchelt, nem élt törvényes házassága jogaival. De Ráchel nem tudott anya lenni azután sem, hogy a várva-várt esküvő megtörtént. Közben gyötörte a féltékenység, hogy nővére már négy, a két szolgálóból lett mellékfeleség pedig két két fiú boldog édesanyja lett. Jákob is szenvedett kedvenc asszonya meddősége miatt. Nem tudhatta senki, hogy az Úr ilyen szenvedések árán rakják le az Ábrahámnak megígért tengernyi nép alapjait. Pedig még érte a családot némi meglepetés.„Amikor Rúben egyszer búzaaratás idején kiment a mezőre, mandragórát talált, és elvitte anyjának, Leának. Ráchel azt mondta neki: Adj nekem fiad mandragórájából! Az így felelt: Kevésnek találod, hogy a férjemet elvetted tőlem, még a fiam mandragóráját is elvennéd? Ráchel erre azt mondta: Veled alhat ma éjjel a fiad mandragórájáért. Amikor aztán Jákob estefelé megjött a mezőről, Lea kiment elé, és így szólt: Hozzám kell bejönnöd, mert bérbe vettelek a fiam mandragórájáért. Vele aludt tehát azon az éjszakán. Isten pedig meghallgatta könyörgését. Fogant, megszülte az ötödik fiút, és azt mondta: Megadta Isten a béremet, mert odaadtam a szolgálómat az uramnak! Elnevezte tehát Isszakárnak. Lea azután megint fogant, megszülte Jákobnak a hatodik fiút, és azt mondta: Jó ajándékkal ajándékozott meg engem Isten: ezután is velem lesz az uram, mivel hat fiút szültem neki. Ezért elnevezte a fiát Zebulonnak. Ezután még egy leányt szült, név szerint Dínát.
Jákob családja gazdagodik és haza készül
Jákob nagyon ügyesen gondozta apósa nyájait. Amikor azonban már tizenegy fia volt, úgy vélte, haza kellene mennie. Apja áldása nyomán Isten neki és családjának adja majd azt a földet, amelyen Ábrahám is csak bérelte a füvet, ugyanígy tett Izsák is. Isten még Ábrahámnak ígérte meg, hogy amint az ott lakó népek bűnös sorsa betelik, megérnek a büntetésre, addig Jákob népe megerősödik. Akkor „neked és utódodnak adom majd ezt a földet, ahol most idegenként tartózkodsz. Kánaánnak egész földjét örökös birtokul, és Istenük leszek”. (Ter 17,8) Ahhoz azonban anyagilag is meg kell erősödnie, mert nagy a család, és a tekintély alapja is a lábas jószág. „Jákob tehát így szólt Lábánhoz: Bocsáss el engem, hadd térjek vissza hazámba és földemre. Add ide feleségeimet és gyermekeimet, akikért szolgáltam neked, hadd menjek! Hiszen ismered a szolgálat feltételeit, amellyel szolgáltam neked. Lábán azt mondta neki: Bárcsak kegyelmet találnék a szemedben! Jóslatból tudom, hogy miattad áldott meg engem az Isten. Határozd meg béredet, amelyet adnom kell neked!” (Ter 30,25-28) Megegyeztek abban, hogy a születő bárányok közül Jákobé lesz a pöttyös bárány és a foltos kecske. Majd idővel fordítottak, mert Lábán úgy látta, a pöttyösök szaporábbak. Jákob aztán csellel is besegített: félig hántolt zöld vesszőket rakott az itató vályukba, hogy az anyajuhok azokat lássák, amíg isznak, és szüljenek tarka bárányokat.(40-43) Ilyen ügyeskedéssel gyorsan szaporodott az állatállománya. Jól kigondolta távozása tervét és felkészült rá.