Évközi 32. hét csütörtök

Évközi 32. hét csütörtök

„A bölcsesség ékesebb a napnál és minden csillagképnél"

 

A bölcsesség erény. Az erény lelki erő, álladó készség, hogy a jót könnyen és gyorsan gyakorolni tudjuk. A bölcsesség erénye értelmünket irányító csodálatos erény. Tárgya a cselekedeteinknek az üdvösség szolgálatába állítása. A szentíró sok-sok elmélkedés után juthatott ennek a gyönyörű ismertetésnek a birtokába, amelyet az imént végighallgattunk. Az emberi élet millió cselekedetét áthatja a bölcsesség erénye, és rendezi Istennel való csodálatos, a megigazult ember Istenhez való kapcsolatát. Átragyogja túlvilági fénnyel: „Benne ugyanis lélek van, értelmes és szent, egyetlen, sokféle és finom, ékeden szóló, gyors és szeplőtelen, biztos, biztos, kellemes, jót kedvelő és éles, akadályt nem ismerő, jótékony, emberbarát, kegyes, állhatatos, szilárd, minden erővel teljes, mindent látó, minden szellemen átható, az értelmeseken, tisztákon, legfinomabbakon. Mert minden gyorsnál gyorsabb a bölcsesség, tisztaságánál fogva mindenen áthatol, mert Isten erejének lehelete, a mindenható Isten dicsőségének tiszta csordulása”.(22-25a) Ezután a bölcsesség további magasztos tulajdonságait. Ismerteti a szentíró: „Nincs benne semmi szenny, mert az örök világosság kisugárzása. Isten felségének szeplőtelen tükre és jóságának képmása. Bár egymagában van, mindent megtehet, bá egyedül marad, mindent megújít, nemzedékről nemzedékre beér a szentek lelkébe, őket Isten barátaivá és prófétákká avatja” (25b-27) Itt kapunk magyarázatot arra a sokszor feltett kérdésre, hogyan lehet az Árpádházban annyi szent. Szent István és felesége, Szent Gizella, fiuk Szent Imre, Szent László és leánya Szent Piroska (görög császárné), Szent Erzsébetünk és bátyja, IV. Béla családjának számos tagja. Az életszentség nem öröklődik ugyan, de a bölcsesség, mint hallottuk, „nemzedékről nemzedékre betér a szentek lelkébe”, az öröklött hajlandóságot könnyebben emeli életszentséggé. A Szentírás korunknak is megfontolásra ajánlja a bölcsesség tévedéstől visszatartó erejét: „Mert Isten csak azt szereti, aki a bölcsesség bizalmasa, mivel az ékesebb a napnál és minden csillagképnél, a fényhez hasonlítva különb annál is, mert azt felváltja az éjjel, a bölcsességen azonban nem vesz erőt a gonoszság!” (28-30) A bölcsesség Istentől van, de nem Isten. Még kevésbé Isten a csillag vagy azok csoportja, a csillagképek. A szent szerző ezzel a korábban elterjedt bálványimádásra is utalhat, hiszen Jeruzsálem pusztulása előtt sok zsidó volt ennek a súlyos tévedésnek rabja. Jeremiás és Ezekiel próféták sokszor hirdették a holdimádók, a napimádók vétkeinek utálatosságát. Isten pedig ezeket a bűnöket is büntette azzal, hogy nyakukra küldte Babilon királyát, aki a csillagvilágot istenítette, és hadseregének egységeit képükkel jelölte, mozgásukat is eme csillagképek érzékelhető mozgása szerint irányította. Lerombolták végül Jeruzsálemet és benne a megszentségtelenített templomot is. Végül a bölcsesség Isten kezének erejét is szimbolizálja? „Elér tehát erejével egyik határtól a másikig, és a mindenséget üdvösen igazgatja” (8,1) Vigyázat! Nem a csillagok irányítják az Isten gyermekeit és nem befolyásolnak embersorsokat. Az Úr nagyságát és emberszeretetét Isten bölcsessége segít megérteni.