Évközi 32. hét péntek
Abban, aki kitart a tanításban, él az Atya is és a Fiú is
Az
apostoli időkben, amikor Lukács megírja evangéliumát, a keresztények között
általánosan elterjedt vélemény volt, hogy Jézus eljövetele hamarosan
bekövetkezik. Az idő múltával és az eljövetel késlekedésével a felkészülés elsődlegessége
mellett megjelent a hűséges várakozás fontossága is. Az üldözések idején már
komoly gondot okozott annak megválaszolása, hogy miért késlekedik az Úr
tanítványainak megmentésével? A kérdés hátterében az állhatott, hogy másként
képzelték el Isten országának megvalósulását. Aki Jézus tanítványaként
állandóan Isten országában él, az felkészült Jézus érkezésére. Isten országának
jelenléte bizonyosság. És biztos az is, hogy Jézus újra el fog jönni.
A mai evangélium azt mutatja be, hogy a keresztény embernek hogyan kell várnia Krisztus második eljövetelét és mi mindenre számíthat a várakozás ideje alatt. A várakozás egyik jellemzője a hűség, amely éberré tesz, s amely nem engedi, hogy megfeledkezzünk az Úr érkezéséről. A mindennapok teendői közepette mindig készen kell állnunk, mert nem mindenkit emel majd fel ez az érkezés. De szembe kell néznünk a szenvedések próbatételeivel is, amelyek szintén a Krisztus melletti hűséget és állhatatosságot kívánják tőlünk. Sokan megpróbálják hitegetni magukat és halogatják a megtérést, mondván: késik az Úr eljövetele, talán már nem is kell tovább várnunk, mert nem is fog bekövetkezni. Az éber keresztény tudja, hogy – bár az időpont ismeretlen – a jövetelt biztosra vehetjük.Fogadd szívesen, Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen dicséretedre, fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy. Ezzel fordulok hozzád és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden időben, és arra kérek minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy velem együtt adjon hálát neked és dicsőítsen téged.
A mai evangélium azt mutatja be, hogy a keresztény embernek hogyan kell várnia Krisztus második eljövetelét és mi mindenre számíthat a várakozás ideje alatt. A várakozás egyik jellemzője a hűség, amely éberré tesz, s amely nem engedi, hogy megfeledkezzünk az Úr érkezéséről. A mindennapok teendői közepette mindig készen kell állnunk, mert nem mindenkit emel majd fel ez az érkezés. De szembe kell néznünk a szenvedések próbatételeivel is, amelyek szintén a Krisztus melletti hűséget és állhatatosságot kívánják tőlünk. Sokan megpróbálják hitegetni magukat és halogatják a megtérést, mondván: késik az Úr eljövetele, talán már nem is kell tovább várnunk, mert nem is fog bekövetkezni. Az éber keresztény tudja, hogy – bár az időpont ismeretlen – a jövetelt biztosra vehetjük.Fogadd szívesen, Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen dicséretedre, fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy. Ezzel fordulok hozzád és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden időben, és arra kérek minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy velem együtt adjon hálát neked és dicsőítsen téged.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése