Nagyböjt 2. vasárnapja
„Ha Isten velünk, ki
ellenünk?”
Az apostolt az örök üdvösség foglalkoztatja, nem a földi világ. Emberi gyengeségeink, vissza-visszatérő bűneink azt sugallják, hogy szinte lehetetlen üdvözülnünk. Isten azonban segít rajtunk, hiszen Atyánk nekünk, az Atya pedig megértő és megbocsátó. „Isten fiai vagyunk, Isten örököse, Krisztusnak pedig társörökösei”(8,17) Isten Lelkét kaptuk állandó segítőnek a küzdelemben. Arra tanít, ösztönöz, hogy úgy szólítsuk Istent: „Abba, Atyánk”(15)„Isten tulajdon Fiát sem kímélte, hanem odaadta értünk, mindnyájunkért”(32) Ezek után „ki lenne vádlója Isten választottainak? Isten, aki a megigazulást adja: ki lenne hát az, aki kárhoztat? Talán Jézus Krisztus, aki meghalt, mi több, föl is támadt. Isten jobbján van, és közbenjár értünk.”(33-34) De az örök üdvösség mellett aggaszt minket a földi baj, balsors, emberi gonoszság: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?”(31) Van példája bőven az Ószövetségből is. A zsidókat évtizedekig szorongatták a filiszteusok. Isten angyalt küldött egy gyermektelen házaspárhoz, hogy az asszony ne igyék alkoholos italt, mert fiút fog szülni, és az nazír lesz.(haja nyíratlan, alkoholt nem ihat) így is tesznek. Felnő Sámson, egyedül elintéz ezer filiszteust.„Kezdi megszabadítani Izraelt” (Bír 15,15) Megszállta az Úr lelke. Dávid még katona sem volt, amikor megvívott a filiszteus Góliáttal. Mert az Úr nevében, hittel harcolt ellene. (1Sám 17,45) Országépítő Szent István királynak is ez adott erőt külső és belső ellenségeivel szemben. „Ha Isten velünk, ki ellenünk?”Laczfi nádor Nagy Lajos parancsára Moldvában harcol a tatár sereg ellen. Nehezen bír velük, felfohászkodik hát: „Uramisten és Szent László!” És az Úr elküldi Lászlót, aki hatalmas pallosával felaprítja a tatár erejét. Volt hite őseinknek, volt hite Arany Jánosnak és még nagyon sok magyarnak. Van hitünk nekünk is? Ha igen, végre mutassuk meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése