Húsvét
6. Vasárnapja
ApCsel 10,25-26.34-35.55-48
„Kornélius százados eléje sietett és a lábához borult.”
Ez a csodálkozások szentírási szakasza. A hatalmas római birodalom főtisztje keresi Jézust. Kétezer bálványa van, irigy, veszekedő, embereknél rosszabb olymposi sereg. Ezek nem lehetnek az igazak. Angyal kereste fel, Péterhez, egy zsidóhoz utasítja, de elfogadta, és mint Isten követét várja. Leborul előtte. Péter egy másik csodálkozásból ocsúdott, mielőtt idejött. Joppéban látott egy nagy lepedőt, tele mindenféle állattal. Hang parancsolt rá: „Kelj fel Péter, öld meg és edd!” (10,13) És hiába tiltakozik Péter, Isten szava dönt. „Amit Isten tisztává tett, azt te ne mondd közönségesnek.”(10,15) Ez háromszor ismétlődött, és ebbe cseppentek Kornélius emberei, jól időzítve. Jézus kezdte meghódítani a Birodalmat, amire az apostolok vágytak, de nem karddal, nem öldökölve, hanem a szeretet hatalmával. Péter ámul. Kiárad a Szentlélek, azaz különleges kegyelmeket ad a pogányoknak, nyelvek és a dicsőítés adományait. Megtalálták az igaz Istent. Meg kell őket keresztelni, Jézushoz kell kapcsolni őket. Isten szereti őket is, éppen úgy, mint a zsidókat. Csodálatos felfedezés mindkét oldalról. Ezer éve elámult Európa, hogy a magyarok, ellenségből keresztény testvérek lettek. Még jobban bámult, hogy az első királyuk és fia is szentek lettek. Ha most visszanézünk, mi is ámulhatunk ezen, és az egész ezeréves történelmünkön is. Ennyire szeret minket Isten? A kereszténység bástyája újra talpra fog állni.
ApCsel 10,25-26.34-35.55-48
„Kornélius százados eléje sietett és a lábához borult.”
Ez a csodálkozások szentírási szakasza. A hatalmas római birodalom főtisztje keresi Jézust. Kétezer bálványa van, irigy, veszekedő, embereknél rosszabb olymposi sereg. Ezek nem lehetnek az igazak. Angyal kereste fel, Péterhez, egy zsidóhoz utasítja, de elfogadta, és mint Isten követét várja. Leborul előtte. Péter egy másik csodálkozásból ocsúdott, mielőtt idejött. Joppéban látott egy nagy lepedőt, tele mindenféle állattal. Hang parancsolt rá: „Kelj fel Péter, öld meg és edd!” (10,13) És hiába tiltakozik Péter, Isten szava dönt. „Amit Isten tisztává tett, azt te ne mondd közönségesnek.”(10,15) Ez háromszor ismétlődött, és ebbe cseppentek Kornélius emberei, jól időzítve. Jézus kezdte meghódítani a Birodalmat, amire az apostolok vágytak, de nem karddal, nem öldökölve, hanem a szeretet hatalmával. Péter ámul. Kiárad a Szentlélek, azaz különleges kegyelmeket ad a pogányoknak, nyelvek és a dicsőítés adományait. Megtalálták az igaz Istent. Meg kell őket keresztelni, Jézushoz kell kapcsolni őket. Isten szereti őket is, éppen úgy, mint a zsidókat. Csodálatos felfedezés mindkét oldalról. Ezer éve elámult Európa, hogy a magyarok, ellenségből keresztény testvérek lettek. Még jobban bámult, hogy az első királyuk és fia is szentek lettek. Ha most visszanézünk, mi is ámulhatunk ezen, és az egész ezeréves történelmünkön is. Ennyire szeret minket Isten? A kereszténység bástyája újra talpra fog állni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése