Sirák Fiának Könyve 13.

Az istenfélelem tárgyalása után az Istennek tetsző élet sorrendjében a következő tennivaló a szülők szeretetteljes tisztelete. 

 
Isten akarata szerint látja így a szentírási bölcsességi irodalom kiváló művelője: Jézus, Sirák fia. A bölcsességet bevezető, előkészítő másik erény, az okosság alapján jelenti ki a szentíró: „Rám hallgassatok, fiaim, atyátokra, s tartsátok meg szavam, hogy üdvöt nyerjetek” (Sir 3,1) Miért fontos ez a bevezetés? Mert a felnövekvő ifjú nemzedék könnyen felejt: Nem emlékszik arra, hogy létének első igen fontos feltétele az anyai szeretet. A keleti népeknél erre kevésbé figyeltek: a lányokért talán nem is igen voltak hálásak a szülők, mert a lányok első képviselője, az első nő a Teremtő akaratából a férfi élő szervezetéből kivett oldalbordából kapta testének anyagát.Isten akarta úgy, hogy az első ember férfi legyen:„Az Úristen megalkotta az embert a föld porából, és orrába lehelte az élet leheletét, így lett az ember élőlénnyé. (Ter 2,7) Az Úristen kertet telepített Édenben (a Tigris és Eufrátesz folyók síkságán), és odahelyezte az embert, akit teremtett” (8) Szinte darabonként adja a kezébe a növényeket és állatokat: ezzel jelzi, hogy mindennek jogos tulajdonosa  Ádám. Megmutatja, hogy az emberiség történelmében majd mindig a férfinak Isten segítségével kell előteremtenie családja otthonát. „Aztán így szólt az Úristen: „Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő” (18) Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. Az ember így szólt: Ez már csont a csontomból, és hús a húsomból. Asszony (Ísa) a neve, mivel a férfiből (Ís) lett. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test (egy házaspár) lesz” (23-24) Sirák fia még Zsidó országban élt. Igaz, nem volt már önálló ez az Istentől nekik ígért föld, de a hazájuk volt. A Római Birodalom kicsi, és jelentéktelen provinciája. A szülők Istentől tanulták a családot tisztelni, és remélte, hogy  az isteni bölcsességet megtanulják tőle a pogányok tengerében is: „Hogy üdvöt nyerjetek”, tehát nem csupán boldog családi életet, hanem üdvösséget is. A bölcsességnek alapján nevezi magát Sirák fia az akkori ifjúság szellemi atyjának. „Az Úr az apát többre nézi gyermekeinél, és az anyának jogot ad fiai fölött” (Sir 3,2) Szűz Mária és Szent József, Jézus szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe (a názáretiekkel együtt) a húsvét ünnepére. Amikor (Jézus) tizenkét éves lett, szintén fölmentek az ünnepi szokás szerint. Az ünnepek elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei tudták volna. Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, mentek egy napig, és keresték a rokonok és ismerősök között. Amikor nem találták, visszafordultak Jeruzsálembe, hogy keressék. Három nap múlva akadtak rá a templomban, ott ült a tanítók közt, hallgatta és kérdezte őket. Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. Amikor meglátták, csodálkoztak. Anyja így szólt hozzá: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én szomorúan kerestünk. Ezt felelte: De miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem? Ám ők nem értették meg ezeket a hozzájuk intézett szavakat.  Velük ment hát, lement Názáretbe, és engedelmeskedett nekik” (Lk 2,41-51) Akkor még nem értettem, hogy a tizenkét éves zsidó fiúk az utcán nem hajolhattak meg édesanyjuk előtt ünnepélyes köszöntésre. Nem ok nélkül írja Sirák fia: Istentől kapott joguk van az édesanyáknak! Maga Jézus is csak Édesanyát kért a megtestesüléskor: Így akarta érezni,milyen a föld legszebb kincse.