A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTELEN FOGANTATÁSA

A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTELEN FOGANTATÁSA
Ter 3,9-15. 20; Ef 1,3-6. 11-12; Lk 1,26-38

„Bement hozzá az angyal, és így szólt: Üdvözlégy, kegyelemmel teljes!” A Boldogságos Szűz Mária régi háza fölé gyönyörű templomot építettek. Földszintjén ott láthatja az utókor embere azt az egyszerű szobát, ahol a Szűz imádkozott, amikor „bement hozzá az angyal, és így szólt: Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled”. (Lk 1,28) Ez a látogatás nem volt bejelentve sehol senkinek. Nem tolongott ott riporter sem kamerával, sem mikrofonnal. Pedig a világ legszebb köszöntése hangzott el ott ebben a pillanatban, amelyet csak évtizedek múlva jegyzett fel nekünk a harmadik evangélium szerzője, a görög származású fiatal orvos, Szent Lukács. Neki nyilván maga a Boldogságos Szűz mondta el, hogy a világtörténelem legnagyobb eseménye közkinccsé váljék, az Isten titkait a világ végéig ember milliók suttogják csendben, mondják hangosan, énekeljék boldog örömmel: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled!” Mert a király titkát jó elrejteni, az Isten tetteit azonban dicséretes fölfedni” (Tób 12,11) Igen, az Úr, a láthatatlan, a mindenható Isten van itt veled, Mária! Az Atya, aki öröktől fogva kiválasztott, hogy Édesanyja légy Egyszülött Fiának, a világmindenség ősmintájának szánt testét te fogand és te szüld meg. Itt van különleges jelenlétével a Szentlélek, aki árnyékával fog betakarni és megteremteni méhedben a Fiúisten magzati testét, amely a megváltás csodálatos eszköze lesz. És itt a Fiúisten, aki kér, hogy légy az Édesanyja. Máriát „zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez.” (29) „Az angyal pedig folytatta: Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél”. (30) Milyen kegyelmeket? Minden embernek Isten tervezi meg alkatát és küldetését. Hozzá teremti Isten a lelket az életcélnak megfelelően. Teremti a személyt, aki az említett erőkkel kell hogy Isten céljait tökéletesen valóra váltsa. Végül a természetes ajándékokhoz adja a természetfölötti ajándékokat, a kegyelmeket. A megszentelő kegyelmet, amellyel Isten magához emeli az embert, gyermekévé fogadja, és a mennyország örökösévé teszi, és a tettre adott kegyelmeket, hogy minden emberi cselekedete az örök boldogságot szolgálja, és itt fejezi ki a Szentírás a mai ünnep titkát: Ádám és Éva a megszentelő kegyelmet elvesztették a bűnükkel, megszűntek Isten gyermekei lenni. Kegyelem-fosztottan pedig utódaik bűn állapotában kaphatták csak meg a lelküket: ez az eredeti bűn állapota. Ettől a minden embert sújtó állapottól óvta meg Máriát Isten Jézusra való tekintetből. Ezt jelenti, hogy Mária édesanyja méhében kegyelem állapotában kapta meg a kegyelmet: szeplőtelenül fogantatott. Ezt ünnepeljük ma. Hazánkban mindig nagy tisztelettel figyeltek ennek a hittitoknak védelmezőire, előbb a ferencesekre, azután a jezsuitákra, majd a Pázmány Péter alapította egyetemre. Mi is tiszteljük meg a vitákat lezáró dogmahirdetés (1854) után immár teljes bizonyossággal Édesanyánk eme nagy kiváltságát önmagáért, Fiáért. Szent Fia értünk is adta neki.