Ferenc pápa: Mária az az ember, akit elsőként megmentett az Atya végtelen irgalmassága

Ferenc pápa december 8-án, Szeplőtelen fogantatás ünnepén az Úrangyala elimádkozásakor a következő szavakkal fordult a hívekhez.

Ma, a Szeplőtelen Szűz ünnepén Máriát szemléljük, akit fogantatásától fogva Isten egyedülálló kiváltságképpen megóvott az eredendő bűntől. Bár a bűn által átjárt világban élt, a bűn nem érintette őt: Mária nővérünk a szenvedésben, de nem nővérünk a rosszban és a bűnben. Sőt, a rossz már legyőzetett benne, még mielőtt megérinthette volna, mert Isten eltöltötte őt kegyelemmel (vö. Lk 1,28). A szeplőtelen fogantatás azt jelenti, hogy Mária az az ember, akit elsőként megmentett az Atya végtelen irgalmassága, ő annak az üdvösségnek az első gyümölcse, amelyet Isten minden férfinak és nőnek adni akar Krisztusban. Ezért a Szeplőtelen Szűz fenséges ikonjává vált a bűn felett győzedelmeskedő isteni irgalmasságnak. Mi pedig ma, az irgalmasság évének kezdetén szeretnénk bizakodó szeretettel tekinteni erre az ikonra, szeretnénk őt teljes ragyogásában szemlélni, és követni az ő hitét.

Mária szeplőtelen fogantatásában fel kell ismernünk az Atya, a Fiú és a Szentlélek üdvözítő műve által átformált, új világ hajnalát, az isteni irgalmasság által végbevitt új teremtés hajnalát. Ezért Szűz Mária – akit a bűn sosem fertőzött meg, és aki mindig el van telve Istennel – egy új emberiség anyja, az újjáteremtett világ anyja.

Ennek az ünnepnek a megülése két dolgot jelent. Az első: teljesen befogadni Istent és az ő irgalmas kegyelmét életünkbe. A második: irgalmasságot gyakorlóvá válni az evangélium útján járva. A Szeplőtelen Szűz Mária ünnepe mindannyiunk ünnepévé válik, ha mindennap kimondjuk igenünket, ha le tudjuk győzni önzőségünket és örömtelibbé tesszük testvéreink életét, ha reményt öntünk másokba, ha letörölgetjük a könnyet mások arcáról és örömet viszünk életükbe. Máriához hasonlóan arra kaptunk meghívást, hogy mi is Krisztus-hordozók legyünk, az ő szeretetével szeressünk, és főképp azokra figyeljünk, akik kiváltságosak Jézus szemében. Ő maga mondta meg, kik is ők: „Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek” (Mt 25,35–36).

A szeplőtelen fogantatás mai ünnepének különleges üzenete van számunkra: arra emlékeztet, hogy életünkben minden ajándék, minden irgalom. A Szent Szűz – aki első az üdvözültek között, az egyház előképe, az Úr szent, szeplőtelen, szeretett jegyese – segítsen, hogy egyre jobban felismerjük az isteni irgalmasságot mint a keresztények ismertetőjegyét. Nincs olyan igazi keresztény, aki ne lenne irgalmas, ahogyan Isten se érthető irgalmassága nélkül. Az evangélium kulcsfogalma, mindent összefoglaló szava: az irgalmasság. Ez Krisztus arcának alapvonása; azé az arcé, amelyet felismerünk életének különböző epizódjaiban: amikor megy, hogy mindenkivel találkozzon, amikor gyógyítja a betegeket, amikor asztalhoz ül a bűnösökkel, és főleg akkor, amikor keresztre feszítve megbocsát; ott látjuk az isteni irgalmasság arcát. Ne féljünk: engedjük, hogy átöleljen minket Isten irgalmassága! Ő vár minket, és mindent megbocsát! Nincs semmi édesebb az ő irgalmasságánál. Engedjük, hogy Isten megsimogasson minket: ő, az Úr annyira jó, és mindent megbocsát!

A Szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására az irgalom vegye birtokba szívünket, és alakítsa át egész életünket.

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, különösképpen a családokat, a plébániai csoportokat és a társulatokat. Külön köszöntöm az Olaszországi Actio Catholica tagjait, akik ma megújítják tagságukat: kívánom nektek, hogy gyümölcsözően haladjatok előre a képzés és a szolgálat útján, melyet mindig az imádság vezéreljen.

Ma délután elmegyek a Spanyol Lépcsőhöz, hogy imádkozzam a Szeplőtelen Szűz Mária szobránál. Azután elmegyek a Santa Maria Maggiore-bazilikába. Kérlek titeket, csatlakozzatok hozzám lélekben ezen a zarándokúton, amely gyermeki hódolatom kifejezése Máriának, az irgalmasság anyjának. Őrá bízom az egyházat és az egész emberiséget, de különösképpen is Róma városát.

Ma Benedek pápa is átlépte az irgalmasság kapuját. Küldjük innen üdvözletünket, mindnyájan, Benedek pápának!

Mindnyájatoknak szép ünnepet és gyümölcsökben gazdag szentévet kívánok, Máriának, ami anyánknak vezetésével és közbenjárására. Legyen ez egy irgalommal teli szentév számotokra, és rajtatok keresztül mások számára. Legyetek kedvesek, számomra is kérjétek ezt az Úrtól, mert nagy szükségem van rá! Jó étvágyat kívánok az ebédhez! A viszontlátásra!