Évközi 23 hét csütörtök

Évközi 23 hét csütörtök

 Kol 3,12-17 Lk 6,27-38 

„Bármit tesztek, szóval vagy tettel, mindent az Úr Krisztus nevében tegyetek!" 

Régen is ismerték a formaruhát. Bizonyos társadalmi csoportok azonos színű és szabású ruhát varrattak és ezzel jelezték hovatartozásukat. Amikor keresztény lett valaki, bokáig érő fehér ruhába öltöztették, és egy hétig abban járt. A hét elmúltával levetették ugyan, de a templomba vitték, szentmise alatt a miséző oltárra helyezték. Ezzel jelezték, hogy Jézus kegyelméből mindig tisztán akarnak élni. Szent Pál ennek a tiszta, Istennek tetsző életnek fontosabb erényeit sorolja fel, hogy ezeket állandóan gyakorolják, így ismerjék fel őket, mint Isten gyermekeit. Az irgalom érzülete azért fontos, hogy le ne nézzék a még nem keresztényeket, különböző bűnök foglyait. Jusson eszükbe, hogy ők is ilyenek voltak, és Isten irgalmából lettek tiszták. A jóság arra utal, hogy a keresztény megfelel a céljának, azt teszi mindig, ami egyezik Isten akaratával. Az alázatosság nem engedi, hogy magának tulajdonítsa állapota értékeit, hanem mindig tisztában legyen azzal, kitől kapta mindazt, amije van. Egy másik levelében tökéletesen megfogalmazza ezt a nagy erényt: „Isten kegyelméből vagyok az, ami vagyok, és nekem juttatott kegyelme nem volt hiábavaló. Sőt, valamennyiüknél többet munkálkodtam, bár nem én, hanem Isten kegyelme velem együtt". (lKor 15,10) A szelídség ad erőt ahhoz, hogy ingerült társadalmunkban is megőrizzük nyugalmunkat, és kíméletesek legyünk a nehezen elviselhető emberekhez is. A béketűrés a szelídséget gazdagító erény: nemcsak megőrizzük lelkünk egyensúlyát az idegesítő körülmények között, hanem elviseljük mások méltánytalan veselkedését is. „Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen! Ahogy az Úr megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is! Mindezek fölött pedig öltsétek magatokra a szeretetet, amely a tökéletesség köteléke!" (13- 14) Ez a szeretetre való megállapítás azt jelenti, hogy mindezek az erények egyetlen gyökérből származnak, egyetlen erény a szeretet, amely az embertestvérekkel való kapcsolatunkat tökéletessé tudja tenni, mert ha szeretünk, mindig az illető javát akarjuk cselekedni. Szent Pál érzett rá az Egyház szemléletes megfogalmazására. Benne érett meg egy új látásmód a hívek közösségéről. Rádöbbent, hogy a keresztségben nemcsak egy üdvösségre meghívott tömeg egyik egyede lettem, hanem ebben a közösségben valami olyan összeköttetés alakul ki a tagok között, mint a föld legtökéletesebb szervezetében, az emberi testben: „Mert amint a test egy, bár sok tagja van, a testnek pedig minden tagja, bár sok, mégis egy test, úgy Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté keresztelkedtünk, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok, és mindnyájunkat egy Lélek itatott át". (lKor 12,12-13) Itt a Kolosszei levélben is utal erre a később kiforrott meglátására: „S Krisztus békéje, amelyre meghívást kaptatok egy testben, uralkodjék a szívetekben! Legyetek hálásak!" (Kol 3,15) Aki ezt a gyönyörű gondolatot ihlette Pálban, aki bennünk, ebben a széthúzó, szétszórt családokban élő, önző, garázda világban élünk, mégis reményt ébreszt, megérdemli, hogy imában és boldog énekben köszönjük meg neki minden nap.(l6-17)