Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2015. szeptember 10., csütörtök

Sirák Fiának Könyve 87.



Hitvány fiak a bűnösök fiai, akik a gonoszok házába járnak. Amit gyermekeik örökölnek, elvész, és magzataikat gyalázat kíséri. Fiaik szidják az istentelen apát, neki köszönhetik, hogy megvetik őket. Istentelen férfiak, jaj, nektek, mivel eltértek a Magasságbeli Isten törvényétől! Amikor születtek, átokra születtek, s amikor meghaltok, átok lesz sorsotok. Ami a földből való, visszatér a földbe, így az istentelen is az átokból a pusztulásba. Az emberek gyásza a testet illeti, a bűnös átkozottnak a neve is kivész. Vigyázz a nevedre, az végig elkísér, sokkal biztosabban, mint ezer drága kincs. Ami jó az életben, az rövid ideig tart, de a becsületes név örökre megmarad”

 
Az ősszülők minden jót megkaptak Istentől, ami elképzelhető. Őket az élettelen földből, illetőleg az első asszony testét az élő férfi csontjából formálta ki a Teremtő Isten. Majd mindkettőjük lelkét a semmiből teremtve a szellemi természetű személyiséggel együtt életet lehelt az élettelen testbe. A lélekbe azonnal beleteremtette a természetfölötti életet tartalmazó megszentelő kegyelmet is. Ezzel az első emberpárt megtette az egész emberiség ősévé. Minden ember tőlük származik. De még azzal az óriási ajándékkal is meglepte őket, hogy az örök élet forrását, a megszentelő kegyelmet is jussként, örökségként közvetíthették a világ végéig minden magzatuknak. Ezt Jézus földi élete vége felé így erősítette meg a végítéletről szóló beszéde fénypontjaként: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot”(Mt 25,34) Sirák fia az ősszülők bűne miatt történt kegyelemvesztésre utalt elsősorban, aminek az összes embert érintő következménye lett a bűnre való hajlandóság. Ezt világítja meg a büntető Isten ítélete, de egészen konkréten az első fiú, Kain bűnbeesése. Kaint áldozatának elvetése miatt elöntötte a düh. „Az Úr szólt Kainhoz: Miért vagy haragos, és miért horgasztod le a fejed? Ha helyesen teszel, miért nem emeled fel a fejed? De ha nem cselekszel helyesen, nem bűn van-e az ajtó előtt, mint leselkedő állat, amely hatalmába akar keríteni, s amelyen uralkodnod kell? Kain közben így szólt testvéréhez, Ábelhez: Menjünk a mezőre! Amikor pedig a mezőn voltak, Kain rátámadt testvérére, Ábelre, és agyonütötte. Ekkor az Úr megkérdezte Kaint: Hol van a testvéred, Ábel? Ő így válaszolt: Nem tudom; talán őrzője vagyok testvéremnek? Erre ő azt mondta: Mit tettél? Testvéred vére felkiált hozzám a földről. Ezért átkozott leszel, bujdosni fogsz a földön, amely megnyitotta száját, hogy beigya kezedből testvéred vérét. Ha műveled a földet, nem ad neked termést. Hontalan és bujdosó leszel a földön. Kain így szólt az Úrhoz: Túl nagy a büntetésem ahhoz, hogy el tudjam viselni. Lám, ma elűztél a föld színéről, és el kell rejtőznöm előled, hontalan és bujdosó leszek a földön, s bárki, aki rám talál, megölhet’. Az Úr azt válaszolta: Semmi esetre. Aki Kaint megöli, annak hétszeresen kell lakolnia. Az Úr jelet tett Kainra, hogy senkik, aki találkozik vele, meg ne ölje. Kain azonban elbujdosott az Úr színe elől, és Nod földjén, Édentől keletre telepedett le” (Ter 4,6-16) Isten rá akart mutatni, hogy a megtévedt apának nem szükségszerűen bűnös, bűnöző gyereke születik. „Kain megismerte feleségét, az fogant, és Hénochot szülte. Várost épített, és azt fiáról Hénochnak nevezte. Hénoch fia Irád lett. Irád fia Mechujael. Mechujael fia Metusael, Metusael fia pedig Lamech. Lamech két feleséget vett. Az egyiknek Ada volt a neve, a másiké Cilla. Ada a világra hozta Jabalt; ő lett az ősatyja azoknak. akik sátrakban laknak nyájaikkal. Testvérét Jubalnak hívták, ő lett az ősatyja azoknak, akik gitáron és fuvolán játszanak. Cilla Tubalkainnak adott életet; ő az őse a bronz- és vaskovácsoknak”.(6,17-22a) Lám mind híresek. –„Hénoch 65 éves korában nemzette Metuselachot. Hénoch Isten színe előtt járt… Hénoch egész életkora 365 évet tett ki. Isten színe előtt járt, aztán nem volt többé, mert Isten elvitte… Metuselach egész életkora 969 esztendő”.(5,21-22.24; 27) Isten irgalmas volt mindig, Fiát is irgalmazni, helyettünk meghalni és minket üdvözíteni küldte el!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése