Évközi 24 hét szerda

Évközi 24 hét szerda
1Tim 3,14-16 Lk 7,31-35
„Márpedig nagydolog a jámborság titka"

Amikor először olvastam a Szentlélek hét ajándékáról, érteni véltem az első hat ajándékot, de a hetedik, a jámborság lelke nehezebben volt számomra megfogható. A legújabb fordítások már így sorolják fel a Szentlélek ajándékait: „Vessző kél majd Jessze törzsökéből, és hajtás sarjad gyökereiből. Rajta nyugszik az Úr lelke: a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és az erősség lelke, a tudásnak és az Úr félelmének lelke, és kedve telik az Úr félelmében" (Iz 11,1-3) A jámborság tehát egy összefoglaló ajándéknak tűnik: nemcsak elfogadja a hatot, hanem örül is annak, hogy ezeket elnyerte Istentől, ezeknek a belénk öntött erényeknek a birtokában jól érzi magát a megajándékozott hívő, és nemcsak éli az istenes, jámbor életet, de boldog is általa. Jézus nyilvános működése elején Názáretben boldogan olvassa föl Izajás könyvéből a saját magára vonatkozó szövegben: „Az Úr Lelke van rajtam azért kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és látást a vakoknak, hogy szabadon bocsássam a megtörteket, és hirdessem az Úr kedves esztendejét." (Lk 4,18-19) Szent Pál erre a krisztusi küldetésre utal Timóteushoz írt levelében: „Azért írom ezeket neked, a-bár remélem, hogy hamarosan hozzád jutok,hogy ha késlekedem is tudd, hogy hogyan kell forgolódnod az Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és szilárd alapja".(Tim 3,14-15)Tudnod kell, hogy a bérmálás szentségében te is megkaptad a Szentlélek ajándékait, ezeket megerősítette a püspökké szentelés kegyelme. Mindegyik ajándék a maga módján hat, amikor igénybe kell venni. Erre tudatosan figyelni kell. Az apostol azonban most nem ezeknek az erények taglalását nyújtja. Arra akarja felhívni tanítványa és a mi figyelmünket is, hogy ha már birtokoljuk a Szentlelket, ennek az ajándékcsokornak összességében örömünk teljék: Jézus Krisztus szolgájának a Mester lelkületével kell élnie! Nemcsak birtokolni kell a Szentlélek ajándékait, hanem azokkal boldogan együttműködni, mert így lesz jámbor, aki a Lélek adományait birtokolja, szívesen alkalmazza mások javára és egészen betölti a lényét. Az apostol Jézusban mutat rá erre a: „Márpedig nyilvánvalóan nagy dolog a jámborság titka, amely testben kinyilvánította magát, a Lélek által igazolást nyert, bemutatták az angyaloknak, a pogányok között hirdették, világszerte hittek benne, s fölment a dicsőségbe".(15) Mindez Jézus Krisztusban valósult meg, általa működik most is egyházában. Ezért nem szabad lenézni a jámborságot. Ne tartsuk magunkat távol, ha netán gúnyos mellékízzel emlegetik. Ha bennünk is így nyilvánul meg földi életünkben, biztos utat jelent majd a mennyországba.