MAASTRICHTI SZENT LAMBERT

Szeptember 17.

Lambert bencés apát, majd Maastricht püspöke (†705), a karoling középkornak Márton mellett alighanem legnépszerűbb szentje. Kemény, harcos egyéniségéért különösen az udvari arisztokrácia és a lovagvilág tisztelte. Ereklyéit Lüttichben őrzik.

A Lambert-kultusz – Matthias Zender kutatásai^* szerint – a Rajnavidéken és Brabantban 1000 táján áll virágzásának delelőjén. Korán kisugárzik azonban Európa keletibb, akkor még missziós területeire is. Ismeretét nyilván a bencés szerzetesség és a nyugati lovasság hozta magával hazánkba. Legújabban tisztázták azt is, hogy az új magyar egyház liturgiáját a rajnai – frank szakrális táj, vagyis Lambert hazája ihlette.

Ismeretes, hogy a Dunántúl sokáig a Passau-i püspökség missziós területe volt, amely többek között védőszentjének, Szent István vértanúnak tiszteletét is terjesztette. Így Dubrava, vagyis a mai Somlóvásárhely egyházát is neki szentelték. Nyilván e jogcím ellensúlyozására Szent István Skolasztikának, egy sánta atyjafiának rakatott vala bencés apácamonostort Lambert tiszteletére. Ismeretes az is, hogy a XI. században egy magyar királyi herceg, I. Béla király fia is, a Lambert nevet viselte.

Nem lehetetlen, hogy a hazai Lambert-kultuszhoz hozzájárultak a Lüttich-vidéki vallon bevándorlók (latini) is,^* akik Aachenba zarándokolva, még a XV. században is (1447) fölkeresik Lüttich városát. Ez azonban megfelelő adatok híján csak föltételezés.

A hazai Lambert-kultusz így föltétlenül ott gyökerezik a keresztény magyar szakralizmus legarchaikusabb rétegeiben. Már a XI. századbeli Szelepchényi-kódex számontartja, de szinte csak az Árpád-korra jellemző. Utána már csak a somlóvásárhelyi monostor, továbbá a Lampérth, Lompérth családnév emlékeztet rá. Beregszász városának Lampértháza volt a középkori neve. Oláhpatak (Vlahova) régi neve Lampertfalva, alva, németül Lampertsdorf. Ila Bálint szerint^* dobsinai német bányászok alapították.

Rábagyarmat temploma (1770)^* a legújabb időkig, máig a szentet tisztelte patrónusául. A titulus kultikus háttere, kora nem ismeretes előttünk. Talán cisztercita ihletésű.