Az Ószövetségi Szentírás bölcsességi irodalmának utolsó tagja: Jézus,
Sirák fia, könyvében gondosan bemutatja népének és az Újszövetség népének is jó
kétszáz évvel a megígért Megváltó születése előtt, hogy JAHVEH, vagyis az
öröktől örökkön örökké élő Isten hogy dicsőült meg az üdvtörténetben.
A természetben Isten teremtményei által, A választott nép történelmében. Most ez utóbbit mutatja be nekünk. Az atyák dicsérete:„Nagyhírű férfiak dicséretét zengem, az atyáinkét, egymás után szépen. Sok dicsőt teremtett az Úr, megmutatta nagyságát ősidők óta. Voltak, akik királyként uralkodtak és hírnevet szereztek hőstetteikkel. Voltak, akik bölcs tanácsokat adtak, s mint jövendőmondók, mindent láttak. Mások útmutatásokkal kormányozták a népet, a népi bölcsesség okosságával s tanításuk megfontolt előadásával. Mások gazdagok voltak, hatalmuk volt, és biztonságban éltek házaikban. Voltak, akik énekeket szereztek, s írásba foglaltak bölcs mondásokat. Ezek mind becsben álltak a maguk idejében, s életük napjait beragyogta hírnevük. Némelyik oly nevet hagyott maga után, hogy még mindig dicsérettel szólnak róla. De egyik-másiknak már nem él emléke, végleg eltávoztak, amikor elmentek. Úgy vannak, mintha sosem lettek volna, s ez lett a sorsa gyermekeiknek is. Ám az elsők a jótett férfiai, jótetteiket nem felejtették el. Gazdag örökséget nyertek fiaikban, s ennek az örökségnek ők a forrásai. Hűséges maradt a törvényekhez törzsük, és a kedvükért még az unokáik is. A nemzetségük örökre megmarad, igazságosságuk nem merül feledésbe. A tetemüket békén eltemették, nevük nemzedékről nemzedékre száll. Bölcsességükről beszél a közösség, és dicséretüket gyűlésen hirdetik.„Hénoch tetszett az Úrnak, azért elragadta, a megtérés példája a nemzedékek előtt” (Ő ugyanis a testvérgyilkos Kain fia volt, de Isten kedveltje lett, és 365 éves korában magához vitte halál nélkül,Ter 4,17; 5,21-24) „Noét feddhetetlen igaznak találta, a harag idején ő volt az új hajtás. Miatta maradt meg egy maréknyi ember, amikor jött az ár. Örök szövetségben megígérte neki: többé nem pusztít el mindent az áradat”(Ter 6-9)„Ábrahám egy sereg népnek híres atyja, nincs, aki dicsőségben versenyezhet vele. Megtartotta a Magasságbeli törvényét, és szövetséget kötött vele. Testén szerzett érvényt a szövetségnek, s hűséges maradt a megpróbáltatásban. Ezért esküvel ígérte meg neki, hogy utódaiban megáldja a népeket, s megsokasítja törzsét, mint a föld porát, és felmagasztalja, mint a csillagokat, örökrészt ad neki tengertől tengerig, és a folyamtól a föld határáig.” (Ter 12-22) „Ábrahám kedvéért Izsáknak is újra megígérte áldását minden nép számára;(Izsák) a szövetséget Jákobra ruházta, (s az Úr) megerősítette áldásaival. Örökrészül neki adta az országot, ő meg szétosztotta a tizenkét törzs között”.(Sir 44,1-23)„Egy derék férfit támasztott belőle, aki minden kortársának megnyerte tetszését. Mózest, az Isten s az emberek kedveltjét, akinek emlékét egyre magasztalják. Dicsfénnyel övezte, akár a szenteket, és naggyá tette ellenségei rémületére. Szavára véget vetett a csodajeleknek, és megdicsőítette a királyok előtt. Megbízásaival elküldte a néphez, s megmutatta neki dicsősége fényét. Megszentelte, mivel hűséges volt és szelíd, és kiválasztotta minden ember közül. Megadta neki, hogy hallhatta a szavát, és bevezette felhő sötétjébe. Szemtől szembe adta neki parancsait, az élet törvényét és a bölcsességét, hogy tanítsa meg rá Jákob fiait, Izraelt arra, hogy mik a parancsai” (45,1-5)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése