Az Irgalmasság Szent Éve 194.

Nábot szőlőskertje

„Nábotnak, a jiszreelitának volt egy szőlőskertje Achábnak, Szamária Szamaria királyának palotája mellett. Acháb beszélt Nábottal. Így szólt hozzá: ’Engedd át nekem a szőlőskertedet, hogy veteményeskertül szolgáljon nekem; egész közel fekszik házamhoz. Adok éfrte egy jobb szőlőskertet, vagy ha úgy tetszik jobban, kifizetem az árát pénzben. Nábot azonban azt válaszolta Achábnak: „Az Úr óvjon attól, hogy atyáim örökségét átengedjem neked’” (1Kir 21,1-3) Ugyanis az ősök birtoka elidegeníthetetlen volt. Ha egy család rászorult arra, hogy a szükség miatt földet vagy más ingatlant adjon el, akkor az ára nem egyszerű alkú tárgya volt, hanem a piaci árból leszámították azt az összeget, amely arányosan az eredeti gazda szabad rendelkezésére állt, és csak azokra az évekre adtak megfelelő összeget, amelyek az ötvenévenkénti jubileumi esztendőig visszavoltak. Akkor ugyanis a birtokot teljes állagban vissza kellett származtatni az eladónak, vagy ha az a család kihalt, akkor a legközelebbi vérszerinti rokonokat illette. Így biztosította Isten a családok jólétét.Acháb király jól ismerte ezt a törvényt. Szomorú volt és csalódottan tért haza. Felesége, Jezabel látta a királyon a bosszúságot, és kitudakolta annak okát. Amikor a király beszámolt a történtekről, jót mulatott férje ügyetlenségén. Meg is született benne a gonosz terv: Bízd rám, én majd intézkedem. Leült, levelet írt Nábot városának vezetőihez: „Hírdessetek böjtöt, és Nábotot ültessétek az asztalfőre, az embererk közé. Aztán vele szemben két semmirekellő ember kapjon helyet akik tanúskodnak majd ellene és kijelentik: Káromoltad Istent és a királyt. Aztán vezessétek ki, és kövezzétek agyon” Így is történt minden, hiszen a levélre a király pecsétjét ütötte rá. A király azonnal hivatalosan birtokába vette a szőlőt. (1Kir21,6-16) „Az Úr hallatta szavát, és azt mondta a tisbei Illésnek: „Indulj, menj el Achához, Izrael királyához, aki Szamáriában székel, épp Nábot szőlejében van, lement, hogy birtokba vegye. És mondd meg neki: Így szól az Úr: Gyilkoltál, és most még az örökséget is eltulajdonítod? Ezért azgt mondja az Úr: Ott fogják a kutyák a te véredet is felnyalni, ahol Nábot vérét felnyalták a kutyák Acháb azt mondta: Hát rám találtál, ellenségem? Rád találtam –felelte—Mert arra adtad magad, hogy azt tedd, ami gonosznak számít az Úr szemében. Lásd, romlást hozok rád, elsöpörlek, kiírtom (Acháb) házából mind aki férfi, a szolgát is, a szabadot is Izraelben.”