Évközi 11. hét Hétfő
1 Kir 21,1-16; Mt 5,38-42
„Szemet szemért, fogat fogért.”
A Szentírás egyik legnehezebb részlete a mai
evangélium. „Szemet szemért…” sokan hivatkoznak erre, mint kemény és kegyetlen
normára. Isten jóságát ismerve, meg kell találni még ószövetségi szinten is a
normális értelmezését. Nem az a parancs, hogy aki kiveri fogadat, vagy kiszúrja
szemedet, annak te is verd ki fogát és szúrd ki a szemét, hanem az igazságosság
alapján a sértés és kár ugyanolyan fokát érheti el a büntetés is. A jézusi
válasz igazán újszövetségi szellemiségű. Ne csak ne keresd az igazságosan
kijáró büntetést, a retorziót, hanem légy nagylelkű a megbocsátásban, magadtól
tégy több jót a téged megbántókkal. Ezt a kérdést nagyszerűen szemlélteti
Victor Hugó: Les miserables című művében. A kenyérlopás miatt évekre elitélt
Jean Valjean keménnyé gyúródva jön ki a börtönből. Az őt vendégként befogadó
püspököt is kirabolja. Amikor elfogják, s helyszíni szemlére visszaviszik a
tetthelyre, a püspök átlátva a helyzetet, Jean várható súlyos büntetését
szeretné elkerülni, ezért ajándéknak minősíti a lopott ezüstneműt, sőt még meg
is toldja valódi ajándékokkal. Ezzel olyan változást indít el Jean Valjeanban,
amitől nemes szívű emberré, mások jótevőjévé válik. Az állam nem hisz ebben,
élete végéig kegyetlenül üldözi.
„Mentsen meg az Úr attól, hogy odaadjam neked atyáim
örökét.”(3)
Véres fejlemények egy darab szőlőföld körül. Furcsa bonyodalmak. Ácháb
király udvartartását szeretné könnyebbé és olcsóbbá tenni. Zöldségeskertje
messzebb van, nehezebb műveltetni, és nem lehet, főzés közben csak úgy átlépi
valamiért. A szomszédban Nábot szőlője fekszik. Becsületes alkut ajánl, hogy
megszerezze a szőlőt: pénzt, vagy egy másik jobb szőlőt. Nábot nem adja, pedig
jobban járhatna, és nem is okos ujjat húzni egy királlyal. Miért nem adja? Mert
Ácháb nem rokon, és a törvény nem engedte, hogy más nemzetségnek eladjanak
földet. A föld meg igen nagy érték, megélhetési alap. Jezabel gonosz, de a maga
nemében okos. A király nevében, az ő pecsétjével, két gazember hamistanú és
néhány talpnyaló segítségével halálra ítélteti a vétlen, becsületes Nábotot. A
férjének csak annyit mond: Nábot halott. A király nem kérdez, de elfoglalja a
halott földjét. A magyar föld is örökség. Isten és a magunk emberségéből a
mienk. 1100 éve Isten nekünk adta, segített megtartani. Vannak ügyeskedők. Most
is lehetnek ügyes Jezabelek. Van előképzés és jártasság. A rosszhiszemű
döntnökök pedig azt hallják, amit Ácháb, szabad az út. Az akadály elhárítva,
ezért busásan fizetünk nektek. Ha Magyarország Nábotként meghal, senki sem
fogja feltámasztani. Magyarország nem hal meg, mert Jézus és Édesanyja országa,
ők éltetik tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése