Évközi 10. hét csütörtök
Illés és a király, akik korábban halálosan gyűlölték
egymást, most a Kármel-hegyi siker után mint két jó barát beszélnek egymással.
Illésnek még arra is gondja van, hogy figyelmeztesse a királyt, meg ne ázzon. A
politikai és a vallási hatalom, íme, ismét egymásra talált. Illés történetén
keresztül tanítást kapunk arról, hogy Isten nem hagyja el prófétáját akkor sem,
ha az kétes vállalkozásba kezd, mert hűséges Isten, aki nem vonja vissza
kegyelmi adományait, de Illésnek a szenvedések égető kohójában megtisztulva
kell megtanulnia, hogy Isten akarata nem az, hogy a nevében végbe vitt csodák
által Illést hatalmat és tekintélyt szerezzen, és elnyerje az uralkodó kegyeit,
hanem hogy mindenkor, minden körülmények között az ő igazságáról tanúskodjon,
akár a királlyal szemben is. A próféta számára nem az a dicsőség, hogy a király
lelkiatyja lehet, hanem az, hogy az Úrhoz való hűségéért üldöztetést és
megaláztatást szenvedhet.
Az állam és az államhatalom lényegében Isten akaratára
vezethető vissza, hiszen Isten az embert közösségi lénynek teremtette. Az
eredeti bűn azonban a közösségi létet és viszonyrendszert is megrontotta, így
akinek hatalom van a kezében, ki van téve az aránytévesztésnek, az
elbizakodottságnak, az önimádatnak. Ne legyünk naivak: Jezabel, a hatalomtól megrészegült,
mértéket és egyensúlyt vesztett vezető elit képviselője minden társadalomban,
minden szervezetben jelen van, függetlenül az államformától és a szervezet
jellegétől. Ezért a keresztényeknek az a hivatásuk, hogy miközben elfogadják a
világi hatalom képviselőit, és imádkoznak értük, nem a mindenkori hatalom
érdekeit szolgálják, még kevésbé kiszolgálják, hanem szelíd, de határozott
kritikával viszonyulva hozzá, rajta keresztül Isten akaratának
engedelmeskednek.
Urunk Jézus, óvj meg minket attól, hogy bármilyen
nemes célt isteníteni kezdjünk, s többé ne a Te akaratodat keressük, hanem
valami mást. Őrizz meg attól is, hogy a hatalmasok kegyeit keressük, és abban
tetszelegjünk, hogy milyen rangot, elismerést, kitüntető kegyet nyertünk tőlük.
Ha hatalmat gyakorlunk, időről időre szembesíts aránytévesztésünkkel,
kontrollvesztésünkkel, vakfoltjainkkal. Ne engedd, hogy beérjük az írástudók és
farizeusok igazságával, hanem segíts kegyelmeddel, hogy egyedül a te
igazságodat keressük és szolgáljuk, amely bevezet a mennyek országába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése